Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

XVI Rendszeres tárgym utató. kereset össze nem köthető, a sommás bírósági hatáskört nem érinti, hanem csak az e kérelmek feletti eljárás és határozat mellőzését indokolja. D. II. 262. A sommás eljárást feltétlenül kizárja az a körülmény, hogy a sommás vísszahelyezési keresettel építmény lerontása követeltetett. Ko. II. 666. 1—4. §§. A peres tárgy értékének meghatározása. L. a 126 és 181. §§. a. is. Érték fogalma. A per tárgyának értéke alatt a sommás eljárásban is ezen fogalomtól függő kérdések eldöntésénél azt kell érteni, a mit általában valamely dolog értéke alatt, vagyis azt az értéket, a melylyel a per tárgyát képező dolog a forgalomban bír. N. III. 456. Nincs olyan szabály, melynél fogva a pertárgy értéke a per tárgyát képező dolog értékénél kisebb mértékben volna megállapítandó akkor, ha a peres felek valamelyikét a per tárgyához kisebb vagyoni érdek köti, mint a mily forgalmi értékkel a per tárgya bir. N. III. 456. A kereset tárgyának értéke nem az idézéssel közölt kereset tartalmához, hanem a szóval előterjesztett keresethez, esetleg annak az elsőbirósági tárgyalás során történt leszállításához képest állapítandó meg. B. I. 368. Járulék. A perjog szempontjából minden gyümölcs, haszon, kártérítés, kamat, valamint a vonatkozó per költsége iránt támasztott követelés mindig a pertárgy járulékának tekintendő, ha a felsorolt mellékköveteléseket a felperes az alapjoggal vagy alapköveteléssel együtt egy perben érvényesíti. Gy. II. 367. A járulék a fődolog növedékéből és hasznából, vagy a kamatból áll. M. IV. 454. Kamat. A pertárgy fogalma alá a kamat csak akkor vonható, ha az akár a tör\ény, akár a felek szerződése alapján jogosan tőkésíthető, vagy ha egymagában önállóan lesz követelésbe véve. Gy. II. 361.; Sz. III. 648. A peres félnek az a lénye, hogy a keresetben pénzkövetelése tőkeösszegéhez tőkésített kamatkövetelését hozzászámítja s a tőkésített kamatot is a per főtárgyának tünteti fel, a birói hatáskörnek és a felebbezés vagy felülvizsgálat megengedhetőségének kérdésére befolyást csak akkor gyakorolhat, ha a kamat tőkésítése a felek külön megállapodásán alapul. Gy. II. 359. VI. 329. A kamat a hitelező egyoldalú tőkésítésével nem válik a kereset főtárgyává. P. III. 540. V. 485.; Po. VII. 635. Valamely tőke után már a keresetben a tőkeösszeg nélkül önálló követelésként felszámított kamat a pertírgy értékének meghatározásánál számításba veendő; ellenben a keresetben felszámított tőke utáni kamat akkor sem vehető számításba, ha a felperes keresetét a tőkét illetőleg a per során leszállította. Sz. II. 1094. A kamat és a költség számításba vétele a pertárgy értékének megállapításában. B. VI. 117. A jelzálogkereset tárgyának értéke a zálogjoggal biztosított követelés tőkeösszege. Gy. III. 311. Tőke, kamat és biztosítéki összeg erejéig bekeblezett zálogjog kitörlése, esetleg az összeg letétbe helyezése iránt indított perben a kamat és a biztosítéki összeg járulék. K. ÜL 369. Kár. Az ingatlan tulajdona vagy birtoka s elvont hasznának megtérítése iránt indított perben elvont haszon vagy regale kártalanítás czímén keresetbe vett összeg a