Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

Rendszeres tárgymutató. Cl.XIII A zárlat alatt lévő üzlet üzemben tartásának költségét, a mennyiben az a zárlati jövedelemből és a zárlati tömegből fedezetet nem nyer, a zárlatot kérő tartozik viselni. B. III. 77. Közös megállapodás nélkül az érdekeltek meghallgatása után csak a telekkönyvi hatóság illetékes eldönteni, hogy a végrehajtási zárlat útján befolyt jövedelem mely követelésre fordíttassék. B. VII, 109. Zárlat ingatlan haszonélvezetére. B. VII. 10 ». A zárlati eljárásban szenvedett sérelmek orvoslása. Sz. VII. 645. Az 1881 : LX. t.-cz. 236. §-ának alkalmazásához. T. VI. 714. A zárlat elrendelése következtében harmadik személyek által szerzett jogot a zárlatot rendelő végzés megsemmisítése nem érinti. Sz. V. 577. Az 1881 : LX. t.-cz. hagyatéki zárlatra is alkalmazandó. B. VII. 201. Az örökösödési eljárás folyamán zárlatot rendelő végzés ellen használt jogorvoslatnak a zárlat foganatosítására halasztó hatáha nincs. Sz. V. 577. A feny;tő zárlat csak vagy a büntető bíróság feloldó határozata vagy annak következtében szűnik meg, hogy az azzal biztosítani czélzott vagyoni érdek megtérítése tekintetében a terhelt a felelősség alól jogérvényesen felmentetik. B, V. 1. III. A. CSŐDJOG 1881 : XVII. t.-cz. I—18. §§. V csődnyitás joghatálya általában. A csőd a közadóst vagyonszerzési képességétől meg nem fosztja. Sz. II 1090. A tömeggondnok a bukott birtokában uem levő s e miatt a tömegbe nem leltározható dolgokat szükség esetében keresettel is megszerezheti a csődtömegnek. B. VI. 8. Az 1881 : XVII. t.-cz. 7. §-ához. T. VI. 712. Az adós a kereset beadása után csődbe jutván, ellene lizetésre irányzott keresettel továbbra eljárni nem lehet. Ko. VI. 408. A közadós ellen indított olyan perekbe, melyekben a felperes egyedül a közadósnak a csődtömeghez nem tartozó vagyonából követel kielégítést, a tömeggondnok jogosan be nem avatkozhatik. B. I. 270. Ha a közadós részéről indított perben érvényesített igény iránt a közadósnak kereshetőségi joga volt: ez átszáll a tömeggondnokra is. I). VI. 264. A tömeggondnok, mint a közadós képviselője. X, V. 450. A tömeggondnok egyezségkötési joga. B. V. 27. A bejelentés alá eső követelés iránt a közadós ellen folyamatban volt és a csődnyitás előtt elsőbiróságilag elbírált perben a közadós marasztalandó s a felperes a közadós ellen megítélt követelésének bejelentésére utasítandó. X. V. 450. A csődnyitás hatályának kezdete után a csődtömeghez tartozó dolgokra zálogjogot a csődtömeg ellen hatálylyal szerezni nem lehet ugyan, ha azonban a zálogjogot még a csődnyitás előtt szerzik meg, a jogosított személyében engedmény útján esetleg a csődnyitás után beállott változás ennek a jognak a csődtömeg ellen való érvényesítésére befolyással nincs. D. IV. 263. A csődnyitás joghatálya. — A zálogjogi előjegyzés megtámadása. B, VI. 37. fc*