Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

CLXl Rendszeres tárgymutató. szerződés is, a melylyel a zárgondnok a lefoglalt haszonélvezetet bérbeadta, e szerződés alapján tehát a bérlő a végrehajtást szenvedő ingatlanának terményeire nézve igénykeresettel sikerrel nem léphet fel. X. IV. 342. Az 1881 : LX. t.-cz. nem tartalmaz olyan rendelkezést, mely a zárgondnokot saját személyében eltiltaná az igénykereset megindításától abban az esetben, ha a zárgondnokolt vagyonára elrendelt végrehajtás a zárgondnok ellen saját vagyonára foganatosít tátik. D. VII. 322. Ha a végrehajtást szenvedő tartozása miatt harmadik személynek valamely ingatlanra vonatkozó telekkönyvön kívüli tulajdonjogát foglalják le, úgy e miatt igénypernek helye van. N. IV. 497. Jogszabálysértés a czég részére lefoglalt dolgoknak zár alól feloldása a nélküt, hogy a czég keresetet nyújtott volna be. D. VI. 292. Az igénykereset alapja. Zálogjog alapján igénykeresetnek nincs helye. P. II. 863.; Sz. VI. 653. Igénykereset alapja. Sz. V. 604. Az igénykeresetnek csakis oly jog szolgálhat alapul, amely anyagi tartalmánál fogva kizárja azt, hogy a dologra egy harmadik személy érvényesen zálogjogot szerezzen és ezért a végrehajtási eladást gátolni alkalmas. Sz. VI. 653. Törvényes zálogjoggal terhelt ingóhoz való tulajdonjog igénykereset útján nem érvényesíthető. B. II. 136.; D. II. 303. A bérbeadó a bérlemény beruházásaira nézve a lakbérszabályok 30. §-a alapján szerzett tulajdonjogát csak igénykereset utján, de nem az árverési vevő ellen az ingók kiadására irányzott per útján érvényesítheti. B. V. 137. A lefoglalt ingóknak zár alól feloldását nem vonja maga után az, hogy a foglalás a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak mondatott ki. P. III. 535. Milyen ingóra lehet igénykeresetet indítani? A törvényes zálogjoggal terheli ingóra igénykeresetnek nincs helye. B. II. 136.; D. II. 303. A takarékpénztári betéti könyvecskére elhelyezett és végrehajtási zár alá vett óvadékösszegre igénykeresetnek helye van. Sz. VII. 677. Az 1881 : LX. t.-cz. 231. §-ához képest letett biztosítékra igénykereset nem indítható. B. II. 106. Igénykereset gépeknek egy meghatározott (V*) hányadrészére. P. V. 490. Az igényper tárgya. Igényperben az döntendő el, hogy a végrehaj tatóval szemben van-e az igénylőnek az igényelt ingókra nézve tulajdoni vagy más olyan joga, mely a lefoglalt ingóknak végrehajtás útján való eladását megakadályozhatja. B. VII. 217.; K. IV. 342. Az igénypernek egyedül az lehet a tárgya, hogy az igényelt vagyon a foglalás alól felmentessék-e vagy nem és az igényperek e természeténél fogva perjogilag nincs helye annak, hogy az igényelt vagyonnak a foglalás alól való felmentésén kiviil más magánjogi igény az igényper tárgyává tétessék és az igényperben érdemleg eldöntessék. B. VII. 168. A perben nem álló harmadik személyek által támasztható igények az igényper megbirálásánál tekintetbe nem vehetők és a lefoglalt vagyon csupán abból az okból, mert a per során beigazolást nyert, hogy azok nem a végrehajtást szenvedő tulajdonát képezik, az igényt támasztó azokra vonatkozó igényének megállapítása nélkül, a birói zár alól fel nem oldhatók. B. I. 136. VII. 111.; Po. III. 577. Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy az a követelés, melynek behajtása végett a végrehajtás folyik, a végrehajtást szenvedőkön kivül az igénylő felperest terheli-e vagy