Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

CXLV1II Rendszeres tárgymutató. 947. Ellenkező: A perben álló felek egymással szemben elfoglalt helyzetének a megállapításánál az újított perekben is a kereset megindításának ténye az irányadó és az a fél a felperes, a ki az újított pert megindította. B. II. 5G. 145. IV. 85. Az újított perben bizonyító félnek az újító fél tekintendő. B. V. 176. VI 174. ;• D. II. 294.; Gy. II. 417. 470.; Ko. V. 380.; \. II. 821.; Po. II. 1011.; Sz. II. 1113.; V. 610. A perújítás megengedhetése hivatalból nem, hanem csupán az ellenfél kifogására, vizsgálható. Sz. III. 597. A perújítás kérdésének az ügy érdemével együttes eldöntése. B. II. 121. Az újított per érdemében az alap- és az újított perben előadott bizonyítékok együttes mérlegelésével állapítandó meg a tényállás. B. VII. 162. A perújítás megengedésének kérdése és megbirálása a per érdemében kifejlődő tényállásra nem terjed ki. M. VII. 505. A szakértői bizonyítás eredményének mérlegelése az 1893 : XVIII. t.-cz. hatályba lépte után folyamatba tett újított sommás perekben nem az 1868 : LIV. t.-cz. 217. §-a, hanem az 1893 : XVIII. t.-cz. 64. §-a szerint történik. B. I. 212. A bíróság az egyik félnek az alapperben eskü alatt tett kimondásához az újított perben sincs kötve és az újított perben az ellenfelet hit alatt kihallgathatja. P. V. 478. Az alapper jogi természetét az újított perben sem veszti el. B. II. 84. Az újított perben nem vizsgálható az a kérdés, hogy az alapperbeli Ítélet helyes jogi alapra lett-e fektetve, hanem csak az, hogy a felhozott új bizonyítékkal sikerült-e a perújítással élő bizonyító félnek az alapperben nem bizonyított perdöntő tényáll tás valóságát kimutatni. B. II. 146.; D. VI. 265. Az alapperben hozott Ítéletek következtében itélt dologgá csak az válik, hogy valamely jog megilleti-e vagy sem a peres felek bármelyikét és a pervesztes fél az ellenfél részére megítélt jog megdöntésére perújítási kérelmében új tényállításokat is hozhat feL B. IV. 89.; M. III. 412. Midőn a perújítás az alapperbeli Ítélet megváltoztatását nem eredményezi, csak az alapperbeli Ítélet hatályban tartásával, nem pedig új marasztalással kell határozni. B. IV. 83. Perújítási keresetnek, mint önálló új keresetnek megbirálása. B. VI. 118.; D. VI. 267.; Sz. II. 1063. A periíjítás befolyása az alapper költségére. A perújítás az alapperbeli költségre ki nem hat. B. I. 89. 212. 359. V. 138.; K. VII. 401.; X. VI. 544.; P. II. 867. ; Sz. IV. 655. Az alapperbeli költség kérdése az újított perben. Gy. IV. 279.; K. VI. 395. Ha az újító fél alapperbeli pervesztességét az ő saját mulasztása okozta: a perújítáí. az alapperbeli költségre nem hat ki. B. II. 208. III. 114. 151.; D. II. 309.; M. II. 681. Ha a perújításnak nem az alapperben nyertes lel által elkövetett és utólag kiderült büntetendő cselekmény alapján, hanem más okból adatik hely, az alapperbeli ítéletnek a perköltségre vonatkozó része hatályban marad. P. II. 86S. Az újított per költségének kölcsönös megszüntetése az alapon, hogy a per czélirányos vezetése mellett azoknak felmerülniök nem kellett volna. P. II. 867. 4868 : LIV. t.-cz. 223. §. A perújítás és a végrehajtás. A perújítás sem a végrehajtást, sem az ajándékozási ügyletnek a hitelező részéről való megtámadását nem akadályozza. B. V. 143.