Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

xcvin Rendszeres tárgymutató. 843. 850. III. 475. VII. 553. 558.; P. IV. 520. 526. V. 494.; Sz, II. 1126. VII. 662.; T. IV. 719. 729. V. 667. Ellenkező : 185. §. a. A bíróság az a megállapítása, hogy a költséget kellő ok nélkül okozták, felülvizsgálatnak nem tárgya. B. I. 216. M. IV. 463. VII. 488. Ellenkező: 185. §. a. p. Abban a kérdésben, hogy a sikertelenül igénybe vett támadó vagy védő eszköz igénybe vételére volt-e a félnek elegendő oka vagy nem, felülvizsgálatnak nincsen helye. IÍ. I. 216. III. 225. VI. 218. VII. 54.; Gy. IV. 333. A 114. §. alkalmazása nem tárgya a felülvizsgálatnak. P. V. 494. Felülvizsgálatnak nem tárgya az, hogy a felebbezési eljárásban új előadás alapján nyertes fél a felebbezési költségben marasztalandó-e. B. I. 29.; Gy. III. 337. IV. 389. Ellenkező : 185. §. a. A felebbezési költségnek csekély mérvben való megállapítása miatt jogszabálysértést sikerrel nem panaszolhat az a fél, a ki a felebbezési eljárásban új előadás alapján lett nyertes. B. 1. 283. L. e czimre nézve 108—115, 168—185. §. a. 197. §-t is. 185. §. c.) j>. Birói határozatok. A 106. §. szerinti összefüggés megállapítása a felülvizsgálat körébe tartozik. B. III. 28. Gy. II. 387. III. 322.; M. III. 419. ; Sz. V. 609. T. II. 1146. A bíróság belátásától függ annak megállapítása, hogy az ellenkövetelés eldöntése a tárgyalás elhalasztását teszi-e szükségessé. B. I. 113. Lényeges eljárási szabályt sért a bíróság, ha ítéletét a felperestől is már elhagyott jogalapra alapítja. Ko. II. 656. Eljárási szabályt sért meg a bíróság, ha az alperest az ingatlan vételárában csak a végleges adásvevési szerződésnek a felperes által való egyidejű kiadása ellenében marasztalja a nélkül, hogy a kiadás iránt az alperes kérelmet terjesztett volna elő. B. I. 246. Lényeges eljárási szabályt sért meg a bíróság, ha a kereseti kérelem egy része elett ítéletében nem rendelkezik. B. I. 205. A bíróság a felülvizsgálati kérelem érdemleges eldöntését kizáró szabálytalanságot követ el, midőn oly indokokra alapítja ítéletét, a melyek a per adataival ellentétben állanak. K. VII. 425. A jogvita előadásának az ítéletből kimaradása magára az ügy eldöntésére befolyással nem bír, abból magára a félre nézve jogsérelem nem háramlik és így az erre irányuló panasz lényeges eljárási szabály helytelen mellőzésének fogalma alá nem vonható. T. IV. 729. Feloldás a miatt, mert az ítéletben nincs hiánytalanul, szabatosan és úgy megállapítva a tényállás, hogy abból az alkalmazandó jogszabály levonható legyen. B. I. 205. II. 20. 129. 217. L. a 121. és 197. §-t is. Feloldása az Ítéletnek a miatt, hogy az önmagának ellentmond, határozatlan és végrehajtás alapjául nem szolgálhat. B. VII. 296. M. IV. 468. Az, hogy a bíróság az alperest viszonkeresetével a rendelkező részben kifejezetten fel nem utasítja, ha ilyen határozata az indokokból kitűnik, csak kijavítási kérelem alapja lehet és a felső bíróság által is kijavítható, de felülvizsgálati panasz alapjául nem szolgálhat. M. VII. 485. Tollhiba kiigazításának elrendelése az ítélet feloldása mellett. Ko. III. 401. L. e czimre nézve a 102—124. §-ok a. közlőiteket is. 185. §. c) p. Eelebbezés. A felebbezési tárgyalás folytatásánál való megjelenés elmulasztása következményének helytelen alkalmazása. B. I. 240.