Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VI. kötet 1901-1902 (Budapest, 1904)

LXX Rendszeres tárgymutató. közt elengedhetlen feltétele a másik szerződő félnek teljes jóhiszeműsége, sőt az, hogy őt gondatlanság se terhelje. Po. 622. 615. Kártérítési felelőssége az árverési vevőnek és a végrehajtatonak azon az alapon, hogy takarékpénztári betéti könyv bíróilag elárvereztetett, holott a biróság a betéti könyv elárverezését nem rendelte el. M. 461. 481. A ki jogellenes cselekményével másnnk kárt okozott, a kárt szenvedettnek teljes kártérítéssel tartozik, vagyis köteles annak mindazt a vagyoni hátrányt is helyrepótolni, a mit a kárt okozó cselekmény eredményének helyreállítása czéljából tett intézkedésével magára vállalt kötelezettségek eredményeznek és közömbös az, hogy ezeket a kötelezettségeket a kárt szenvedett teljesítette-e már vagy csak ezután fogja teljesíteni. B. 143. 188. A kártérítésre kötelezett fél a másik félnek nemcsak a tényleges hasznot, hanem azt az elmaradt nyereségei is megtéríteni tartozik, a melytől a szerződés be nem tartása miatt esett el, ennek mértékét pedig az a valószínű előny adja meg, a melylyel a szerződés betartása esetén a szerződésben sértett fél vagyona növekedett volna; az léhát, hogy az a nyereség a kárt szenvedő részéről még további befektetést igényelt, a mennyiben ezt az igény alapjául szolgáló szerződésszegés következményekép nem teljesíthette, a megtérítés kötelezettségére nem lehet befolyással. B. 142. 188. Még tényleg fel nem merült költség megtérítése. B. 20. 35. A kár kimutatására az nem lehet befolyással, hogy ezt a nyereséget a felperes egy más szerződéssel is elérhette volna. B. 142. 188. Az elvont haszon megtérítését a vétel alkalmával nem kereskedelmi ügyletet kötött fél a közpolgári ügyletek tárgyában fennálló jogszabályok és birói gyakorlat szerint nem követelheti. D. 271. 303. Nem elmaradt haszon, hanem kár az a veszteség, melyet valaki rendes jövedelmében szenved. Ko. 425. 442. A vesztett haszon által előállott kárt nem pusztán beállható veszteség, hanem csakis a szükségkép beállani kellett hátrány képezheti. P. 595. 600. Kártérítés mérve keresményveszteség tekintetében. T. 730. 728. A szomszédos telkek tulajdonosai között, a szomszédságból ugyan olyan állandó jogviszony keletkezik, hogy a szomszéd már ennélfogva vétlenül is felelős azért az okozatért, a mit ingatlanának állapota előidéz ; ezt a felelősséget azonban az ingatlannak a tulajdonos által nem ismert és ennélfogva hatásában nem is ellenőrizhető része vagy tulajdonsága tekintetében nem lehet megállapítani. B. 148. 193. A szomszéd gondatlan építkezése miatt károsodott fél keresetével a vállalkozó ellen köteles fordulni és az építtető ellen csak akkor fordulhat, ha ez az építkezéssel ilyen munka végzésére nem jogosított egyént bizott meg vagy ha követelését a vállalkozótól nem hajthatja be. B. 34* 64. Az épület tulajdonosának felelőssége az épület összeomlásával másra háruló káréit, N. 507. 530. Vasút felelőssége balesetért (1874 : XVIII. t.-cz. 1. §.). M. 489. 504.