Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VI. kötet 1901-1902 (Budapest, 1904)

16 Budapesti kir. ítélőtábla. a váczi kir. adóhivatal 1899 Ask. 1342. számú kimutatása szerint, 1358 kor. 80 fillérben kirótt illeték az után az adás-vételi ügylel után szabatott ki, melyet II. és Ill-ad rendű alperesek mint eladók és I. rendű alperes mint vevő, az újpesti 1854. számú tkvi betétben A F. 1. sorsz. a. felvett ingatlanra vonatkozólag kötöttek; a mely ingatlan azonban az I. r. alperes és a felperesek közt utóbb létrejött csereügylet folytán a felperesek tulajdonává vált. — Az sem vitás, hogy ezt ez illetéket járulékaival együtt 1373 kor. 82 fillér összegben 1900 november 8-án felperesek voltak kénytelenek kifizetni annálfogva, mert ez illeték és jár. erejéig a zálogjog, az 1883 : XLIV. t.-cz. alapján, az ő fent körülirt ingatlanságukra kebeleztetett be. Az 1881 : XXVI. t.-cz. 29. §-a alapján, a m. kir.pénzügyminisztérium által hivatalosan összeállított bélyeg- és illetékszabályok 95. §. 4. pontja szerint általánosan kötelező jogszabály, hogy akétoldaluan kötelező jogügyleteknél s az ingatlanra vonatkozó adás-vételi szerződés nyilván ezek közé tartozik, mindkét szerződő fél egyetemlegesen felelős az illetékért; de ha az illeték fizetését az egyik fél magára vállalta, az 1883: 44. t.-cz. 95. §-a szerint is, elsősorban a fizetés ettől követelendő a nélkül azonban, hogy az is kimondatnék, hogy ha az a szerződő fél, ki az illetékfizetést magára vállalta, ebbeli kötelezettségének megfelelni nem tudna, a másik fél a felelősség alól szabadd. E jogszabályt alkalmazván az alperesek adás-vételi ügyletére s az az után járó illetékre, az alperesek jogi helyzete tehát az, hogy mivel az adás-vételi szerződés szerint, a mint ez megállapíttatott, elsőrendű alperes vállalta magára az illetékfizetést, mint főadós elsősorban ez az alperes felelős azért; II—Ill-ad rendű alperes pedig másodsorban, tehát legalább is mint az egyszerű kezes kell, hogy helyt álljon az illetékért. Vagyis : az alperesek adás-vétele után az 1899 Ask. 1342. sz. a. kirótt illeték, az alperesek tartozásaként jelentkezik, melyet felperesek, kik a csereszerződés szerint azért felelősséget nem vállaltak, sőt ezt egyenesen visszautasították, csupán a miatt voltak kénytelenek kifizetni, mert az 1883 : 44. t.-cz. 95. §-a alapján az ingatlan ez időszerinti tulajdonosai ők. — Minthogy pedig a főadóssal együttesen a mellékkötelezett is perbe vonható és habár csak feltételesen, t. i.: a főadós fizetésképtelensége esetére azzal együttesen marasztalható; minthogy továbbá általánosan elfogadott jogszabály, hogy a harmadik személyek helyett történt fizetés ténye, e harmadik személyek fizetési kötelezettségét vonja magaután a fizető irányában, s a fentebbiek szerint nyilvánvaló,