Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VI. kötet 1901-1902 (Budapest, 1904)

Rendszeres tárgymutató. szolgálhat az a kifogása, hogy neki a kereset beadásáig az örökhagyó cselekményéről tudomása nem volt. K. 355. 368. Az az örökös, a ki helyett a másik örökös a hagyatéki adósságot kifizette, a fizetést eszközlő örökösnek a hagyatéki teherből az öröksége arányában reá eső részt megtéríteni tartozik. D. 274. 305. Oly tételes törvény vagy állandó birói gyakorlat nincs, mely a hitelezőt feljogosítaná arra, hogy az adósa által a kötelesrész kiegyenlítésére való, még nem érvényesített igényét, a jogosult hozzájárulása nélkül érvényesíthesse. B. 140. 186. A midőn az örökös örököstársaival az ő hitelezőjének megkárosítására rosszhiszeműen összejátszott, a hitelező kártérítési keresettel fellépni jogosult. B. 140. 186. Az örökös felelőssége az örökhagyó adósságaiért. B. 122. 173. Ko. 429. 444. Sz. 693. 685. T. 715/718. Az örökösnek perköltségben marasztalására nézve 1. 1893: XVIII. t.-cz. 108—114. §-ai kapcsán közölt határozatokat. A feloszlatott házközösségi vagyonból a gyermeknek jutott osztályrész házközössége volt tagsági jogán alapuló saját és nem atyja utáni öröklés jogán képezi a gyermek tulajdonát, a melynek érvényesítése ugyan általában véve az atya elhaltának időpontjához van kötve, de azért ettől eltérő megállapodás létrejötte míg egyrészt kizárva nincs, de másrészt ajándékozásnak sem minősíthető. T. 727. 723. Özvegyi jog és az özvegy végrendeleti öröklése. Sz. 668. 661. Özvegyi tartás abban az esetben, ha a hátrahagyott gyermekek az örökhagyónak előbbi házasságából származnak. N. 501. 515. Halálesetre szóló ajándékozás és élők közötti szerződés. B. 122. 173. A hagyomány a hagyományozó halálával esedékessé válik. Gy. 319. 343. A hagyományos felelőssége az örökhagyó adósságaiért. Sz. 693.685. VII. A KERESKEDELMI JOG. 1875 : XXXVII. t.-cz. 25—36. §§. A kereskedelmi czécjek. A kereskedelmi könyvek. A czég a kereskedőnek üzleti neve, a melyet a forgalomban használ s ennélfogva a kereskedőtől különvált jogalanynak egyátalán nem tekinthető. B. 37. 71. A kereskedelmi könvvek bizonvító ereje. L. 1893: XVIII. t.-cz. 73. s k. §§.