Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. V. kötet 1900-1901 (Budapest, 1902)

LXXXIV Rendszeres tárgymutató. volt, már fogalmilag kizárja azt, hogy annak eltartásáért az alperes (B. E. rokonától) díjazást követelhetne. P. 674. 699. Közel rokon tartásáért díjazás követelése. B. 159. 240. Eltartási szerződés és kölcsönügylet. B. 159. 240. m) A kezesség. L. Egyetemleges kölelem a. is. Az a nyilatkozat, hogy ha az adós nem fizet, a követelést a hitelezőnek a nyilatkozó fizeti ki, készfizetői kezesség elvállalásával egyértelmű. B. 80. 182. A kezes a követelésért csak másodsorban felelős. B. 140. 223. Az egyetemleges kötelezettségből folyóan a hitelező jogosított a kötelezettség teljesítését tekintet nélkül arra, hogy a követelés a főadós ellen behajtható-e vagy sem, egyenesen és közvetlenül a készfizető kezestől követelni s így egymagában az a tény a készfizető kezes kötelességét nem szünteti meg, hogy a hitelező a főadósnak a készfizető kezes hozzájárulása nélkül a teljesítésre időhaladékot engedett. D. 236. 312. Abból a körülményből, hogy a hitelező az adósnak a készfizető kezes beleegyezése nélkül több évre terjedő halasztást engedett és hogy a követelés behajtását a főadós ellen vezetendő végrehajtás foganatosításával meg sem kísérelte, hogy továbbá a követelés behajtását a készfizetői kezes ellen 25 éven át nem szorgalmazta, azt a jogi vélelmet megállapítani nem lehet, hogy a készfizető kezes visszkereseti jogát az egyenes adóssal szemben a hitelező késedelmessége folytán nem érvényesíthette. Sz. 586. 636. Abban az esetben, hogyha valamely követelés megfizetésére határozott idő lelt kikötve és ezen határidő lejárta után a hitelező a közvetlen adósnak, a kezes beleegyezése nélkül a fizetésre halasztást enged vagy pedig a követelésnek behajtása körül olyan késedelmet tanúsít, hogy a kezes a főadós ellen őt megillető visszkereseti jogát többé már nem érvényesítheti, a készfizető kezes felelőssége megszűnik. Sz. 586. 636. A kezesnek kötelezettségét nem érinti az, hogy a hitelező követelését a kezeslárs ingatlanán biztosítani elmulasztotta. D. 236. 312. Az egyik kezesnek a másik ellenében kereseti joga csak akkor támadhat, ha valamelyik a hitelező jogaiba léphet, azaz rendszerint a kezesség által biztosított követelés kifizetése után. Ko. 385. 426. Mindaddig, míg a kezes a fizetést nem teljesítette, kezestársától fizetést nem követelhet; biztosítás követelésére törvényes alap nincs. Ko. 385. 426. n) A társasági szerződés. Ha a társasági tagoknak csak egyike szerződik önállóan saját nevében harmadik személyivel, ennek irányában jogosítva és kötelezve csak ő lesz és ezen mitsem változtat azon körülmény, hogy a harmadik személy a társaság létezéséről tudomással bir; ha pedig valamennyien önnevükben