Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. V. kötet 1900-1901 (Budapest, 1902)

LXXVI Rendszeres tárgymatató. A haszonbérlő a bérleti idő lejáriával csakis annak a kárnak a megilo 1 hetesét igényelheti a haszonbérbeadótól, a melyet az utóbbi által elkövetett szerződésszegés folytán szenvedett, ellenben nem követelheti azt, hogy valamely kikötött, a gazdaság folytatásának előfeltételét képező szolgálmány a bérbeadó állal a bérleti idő lejárta után utólag teljesíttessék. Po. 541. 583. A haszonbérleti szerződés rendelkezéséből folyóan, mely szerint a felperesek az épületek tetőzeteit jó karban fentartani és e czélból évenkint 250 kéve zsupszalmát azokra fordítani kötelesek voltak, az alperes azon az alapon, hogy a felperesek csak ennél kevesebb szalmamennyiséget használlak fel évenkint a tetők javítására, nem a hiányzó szalmamennyiségnek vagy ériékének, hanem csak annak a kárnak megtérítését követelhette volna a felperesektől, mely a fenti hiány folytán a tetők állapotában beállott és ez a kár a tetők kellő helyreállítására szükséges költség összegében nyerhetne csak kifejezést. Po. 533. 578. A haszonbérlő felelőssége a gazdasági épületek épségeért. Gy. 273. 333. Ha a haszonbérbeadó a szerződés alapján őt megillető jogot a bérlő ellen a múltban érvényesíteni elmulasztotta, ez a mulasztás a jogérvényesítésről való lemondást nem képez. K. 336. 389. Abban az esetben, ha valakinek a dolog hasznához meghatározott ideig van joga, ellenkező megállapodás hiányában a jogosítottat az évi termés oly arányban illeti meg, a melyben a naptári évnek a jogosultság idejére eső része az egész évhez áll, a hasznok előállítására és szedésére fordított költség pedig a jogosultat az őt illető hasznok arányában terheli. Sz. 630. 664.' Az okszerű gazdálkodás egyik főkövetelménye, mi kép a haszonbérleményen termelt szalma, törek és trágya magán a haszonbérleményen használtassék fel s ebből okszerűen az ellenkező kikötése hiányában az következik, hogy a haszonbérlet megszűntével a haszonbérlő az ily felszerelési tárgyakat ingyenesen tartozik visszahagyni. K. 329. 385. A mikor azonban a haszonbérlő a haszonbérlet kezdetekor a bérleményt a jelzett irányban felszerelve nem találja s illetve a haszonbérbeadónak az ily felszerelés egyenértékét megfizeti, ellenkező kikötés hiányáb ni nincs jogszerű alap annak kijelentéséhez, hogy a haszonbérlő a haszonbérlet megszűntével visszahagyott szalma és törek egyenértékét követelni jogosult nem lenne. K. 329. 385. A rétnek fűbéres idegen marhákkal legeltetése lényegében nem egyéb, mint a széna szolgáltatására rendeltetéssel biró fűtermésnek elidegenítése, mi ismét egyjelentőségű a takarmány eladásával. K. 355. 399. Az utolsó évbeli összes, a haszonbérbeadónak átadandó termés alatt mely takarmánymennyiség értendő ? (ív. 273. 333. Az őszi vetésre felhasználtatni kivánt földre a trágyának kihordása és szétszórása nem tekinthető a köztudomású mezőgazdasági szempontból oly munka teljesítésének, illetve megkezdésének, a mely után a bérfelniondás elkésettnek volna tekinthető. K. 338. 390. A haszonbér az ingatlan haszonélvezetének ellenértéke, ezt a ha-