Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. V. kötet 1900-1901 (Budapest, 1902)

LIV Rendszeres tárgymutató. az igéret kötelező erejét nem érinti, hanem ezt csak a vagyoni viszonyoklói feltételezetté s a teljesítési időt a biró által megállapítandóvá teszi. Sz. 573. 616. A szerződő felek elhatározásának oka a szerződő feleknek a szerződés lényegét képező akarat elhatározásával nem azonosítható. B. Ili). 207. A szerződés kötésére indító ok figyelembe vételének kérdése. I>. 57. I25. Az indok (motívum) figyelembe nem vehető. H. 03. I \ l. e) A gondatlanság. L. Kötelmi jog Kártérítés ii. I") Az elévülés. Ha a kamat önállóan, a tőke nélkül is követelhető, az szerződési kamat, a mely az 1883 : XV. t.-cz. 19. §-a szerint három év alatt elévül. T. 076. 701. Az 1883: XXV. t.-cz. 19. §-ának rendelkezése a kamat elévülés* tekintetében a bíróilag megítélt kamatra nem alkalmazható. D. 251. 318. Oly késedelmi kamatról lévén szó, mely egymagában tőke nélkül nem követelhető, a kir. Curia 65. sz. polgári teljesülési döntvénye szerint ez esetben az 1883 : XXV. t.-cz. 19. §-ának a kamat elévülésére vonatkozó rendelkezése alkalmazást nem nyerhet. Po. 531. 576. Az 1877 : XX. t.-cz. 137. §-a szerint egy év alatt csak azok a követelések évülnek el, melyek a gyám ellen érvényesített kártérítési igényt képeznek s azok is csak abban az esetben, ha a 135. £-nak megfelelően a nagykorúvá vált gyámoltat a számadás megvizsgálására az árvaszék felhívta és ha büntetendő cselekmény esete fenn nem forog. M. 400. 456. Ha a számadásra kötelezett községi előljáró az 1886 : XXII. t.-cz. 144. $-ában megszabott időben a keresetet be nem adta, a község követelése nem három, hanem harmincz év alatt évül el. T. 055. 684. g) Az ítélet jogereje és hatálya (res iudicata). Az ítélet indokolása az ítéletnek összefüggő alkotórészét képezvén, a peres felek közölt ugyanazon a jogalapon, bár más tárgy iránt előzőleg indított perben keletkezett ama jogerős ítélettel szemben, melyben a vitás jogviszony a felperes és alperes közt megállapíttatott, kétségtelenül ítélt dolognak tekintendő az, hogy a szóban forgó szerződés alapján a felperest, az alperes ellen, követelési jog meg nem illeti. Ü. 204. 322. Az iparhatósági határozat, ha az ügy a polgári bíróság elé nem vitetett, a felek között ítélt dolgot állapít meg. M. 388. 432. Az itélt dolog fogalmához. B. 11. 20. 34. 67. 35. 69 í)8 190 Sz. 565. 604. Váltóperbeli határozat hatálya. L. a Váltójog cz. a.