Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. V. kötet 1900-1901 (Budapest, 1902)

/ lendszeres tárgym utató. XLVII Az 18S1 : XVII. t.-cz. 27. §-ának 3. pontjára alapítóit kereset a 27. §. 2. pontja alapján is megbírálható. Sz. 570. 610. Megtámadás a 27. §. 2. pontja alapján. B. 183. 260. Megtámadása a közadós azon jogcselekményének, hogy a közszerzemény egy részét a házasság tartama alatt nejének kiadja.°D. 224. 292. A V. T. 38. S-ának az a rendelkezése, hogy a váltóbirtokos a felajánlott részletfizetést vissza nem utasíthatja, csakis a lejáratkor megajánlott részletfizetésre vonatkozik; ellenben a lejárat előtt megajánlott részletfizetést a váltóbirtokos elfogadni köteles nem lévén, kétségtelen, hogy a Cs. T. 30. §-a a fenforgó esetre alkalmazást nem nyerhet, mivel az idézett törvényszakasz értelmében a közadós által váltóra teljesített fizetés a Cs. T. 27. $-a alapján csak akkor nem támadható meg, ha a váltóbirtokos a fizetés elfogadására a többi váltókötelezettek elleni visszkeresetének különbeni elvesztése mellett kötelezve volt, ez az eset azonban, tekintve, hogy a részletfizetés pontos betartása folytán alperes a váltót lejárttá nem tehette, fenn nem foroghat. B. 183. 260. A megtámadási per tárgya. — Az 1881: XVII. t.-cz. 34. ,^-ához. X 42(>. 475. A csődmegtámadási jog elévülése. A tömeggondnoki felhatalmazás adásának ideje. Sz. 578. 625. A csődtörvény 30. §-ának alkalmazásához. Gy. 312. 368. Az a körülmény, hogy az alperes követelése még a csőd megnyitását megelőző hat havi időnél korábban foganatosított bírói foglalással és ugyanez időben szerzett kézi záloggal biztosítva volt, a készpénzbeli fizetés megtámadhatóságát csak az esetben zárja ki, ha és a mennyiben bizonyítva van az, hogy a fizetés következtében a birói és a kézi zálog tárgya a többi hitelezők, illetve a tömeg javára felszabadult és így a csődhitelezők az eszközölt fizetés folytán voltaképen kárt nem szenvedlek. Po. 540. 588. A fizetések megszüntetésének fogalma. Sz. 578. 625. Fizetésképtelen az a kereskedő, a ki pénzbeli tartozásának törlesztésére valamely hitelezője részére üzletéből árukat ad át és az ilyen hitelezőnek eme tényből tudnia kell a fizetésképtelenséget, különösen akkor, a mikor az árük éjjel szállíttatnak és olyan hitelező részére, a ki a szállított árúkkal nem szokott kereskedni. Sz. 591. 640. A kereskedőt, a ki tűri, hogy ellene végrehajtás foganatosíttassék, csak akkor lehet olyannak tekinteni, mint a ki fizetéseit megszüntette, ha a végrehajtás foganatosítása oly körülmények között és akként történt, hogy külső jelekből, a minők az áruraktárnak zárgondnoki őrizet alá helyezése, az üzlet bezárása, a végrehajtások tömeges volta és egyátalában a rendes üzleti forgalomban beállott zavar és fennakadás, nyilvánvaló és mindenki állal felismerhető legyen a fizetések megszüntetésének valósága. Sz. 595. 642. Abból a megállapított tényből, hogy a közadós az általa zárgondnoki minőségben beszedeti pénzeket a hagyatéki bíróságnak ismételt felhívása daczára be nem szolgáltatta, sem az örökösöknek át nem adta, továbbá abból a ténybő'., hogy a közadós. a ki ellen erre a pénzösszegre