Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. V. kötet 1900-1901 (Budapest, 1902)

Rendszeres tárgymutató. XXIII tatását kéri, ninés előadva, hanem csak az Ítélet hatályon kívül helyezésével új tárgyalás rendelése iránti kérelem van előterjesztve. K. 337. 390. 136. §. A felebbezés visszautasítása. Valamely bírói határozat a fennálló jogszabályok értelmében rendszerint csak törvényes jogorvoslat útján az annak érdemleges elintézésére hivatott felsőbb biróság útján változtatható meg vagy helyezhető hatályon kívül, ha tehát a fél e helyett a felebbezési bírósághoz kérvényt intézett, a melylyel annak saját visszautasító határozata hatályon kívül helyezését czélozza, az a kérvény a felebbezési biróság által minden további vizsgálat megejtése nélkül elutasítandó. T. 685. 706. 139. §. A pertársak felebbezése. Igényperekben az alperesekként perben álló több foglaltató irányában a peres kérdés külön és önállóan is elbírálható, mivel egymástól független magánjogi viszonyokat szabályoz. Ko. 372. 417. A peres kérdés egységessége. B. 42. 86. K. 323. 376. Sz. 575. 620. 152. §. Uj tényállítások, bizonyítékok és kifogások a felebbezési eljárásban. A peres felek nincsenek elzárva attól, hogy az ismert és már perbe idézett örökösök mellett a netán ismeretlen örökösöknek az elsőbiróság előtt elmulasztott megidéztetését kérelmezhessék és pótolhassák. D. 246. 315. Abban az esetben, ha a fél a szóbeli tárgyaláson oly új és az ellenféllel eddigelé nem közölt bizonyítékokat hoz fel, a melyekre felebbezésében nem hivatkozott, az ellenfél ezeknek az új bizonyítékoknak teljes tartalmában való közlését és a netán szükségesnek mutatkozó ellenbizonyítékainak beszerezhetése végett, a tárgyalásnak elhalasztását kérheti a felebbezési bíróságnál. B. 165. 247. Az elsőbirósági eljárás alatt tett beismerés megtartja hatályát a felebbezési eljárásban is. B. 92. 186. 153. §. Pergátló körülmények a felebbezési eljárásban. Az a körülmény, hogy a per tárgyának értéke a törvényben meghatározott értékhatárt meghaladja, az 1893 : XVIII. t.-cz. 27. §-ában meghatározott oly pergátló körülményt képez, mely csak akkor vehető figyelembe, ha az elsőbiróság előtt kellő időben érvényesíttetett. N. 438. 498.