Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. V. kötet 1900-1901 (Budapest, 1902)
XVIII Rendszeres tárgymutató. 82—93. §§. A tanúbizonyítás. A mennyiben a fél figyelmeztetett, hogy tanuját a biróság elé állíthatja, habár ez az intézkedés a 82. §. abbeli rendelkezésével, a mely szerint a tanú a tárgyalás folytatására kitűzött határnapra idézvénynyel idézendő, össze nem egyeztethető, mindazonáltal az e tekintetben tett panasz figyelembe nem jöhet, ha a fél e miatt az első biróság előtt fel nem szóllak. T. 666. 694. A tanuk vallomása csak tényállításokra, de nem jogkérdésekre terjedhet ki. M. 414. 465. A tanuknak az a vallomása, hogy a követelés fennáll, nem ténykérdésre, hanem tisztán a biró által eldöntendő jogkérdésre ad feleletet. M. 414. 465. Helyben lakó ügyvéd részére lanudíj meg nem állapítható. T. 687. 707. A biróság székhelyén lakó tanú részére díj az időveszleség kárpótlásául és ez is csak abban az esetben állapítható meg, ha kitűnik, hogy a tanú a kihallgatásával szükségkép összekapcsolt időveszteség által napi keresményében érzékeny csökkenést szenvedett. T. 687. 707. A tanúbizonyítás mérlegelésére nézve 1. a 64. §. határozatait. 94. §. A szakértői bizonyítás. A biróság a felek által javaslatba hozott szakértő meghallgatását csak az esetben nem mellőzheti, ha a felek a szakértő személyében megegyeztek. B. 184. 260. Szakértők alkalmazása nem kötelező. T. 650. 675. L. a 64. §. a. is. 95—100. §§. A fél eskü alatti kihallgatásával való bizonyítás. Eskü alatti kihallgatás csak akkor rendelhető el, ha más bizonyíték nincs, vagy a bizonyíték kiegészítése szükséges. N. 461. 519. A biróság kérelemre sem köteles a félnek eskü alatti kihallgatását elrendelni. B. 178. 256. A tanúkihallgatás és a fél hit alatti kihallgatása egyszerre is elrendelhetők. Gy. 274, 334. Az 1893: XVIII. t.-cz.-nek 96. §-a előírja ugyan a bizonyítás szabályait, ezek azonban a bíróságot abban a tekintetben, hogy a felek közül melyiket bocsássa esküre vallomásának megerősítése végett, csak annyiban kötik, hogy a mennyiben a törvényben foglalt szabályoktól eltérőleg állapítja meg azt, hogy a bizonyítás terhe a felek közül kire hárítandó, ebbeli határozását, illetve a meggyőződését előidéző okokat részletesen indokolni tartozik. Po. 520. 568. A bizonyító fél esküre bocsátásának indokolása. Sz. 579. 627.