Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. V. kötet 1900-1901 (Budapest, 1902)

Rendszeres tárgymutató. XIII hogy a megkeresett bíróság a tanút a kitűzött határidő előtt hallgatta ki és így a felet az ellenkérdezés jogától megfosztotta. B 211. 282. Nem érvényesíthető az a panasz, hogy a szemlét a bíróság közbenjötte nélkül foganatosították, ha e miatt a szemle foganatosítását követő tárgyaláson felszólalás nem történt. 13. 151. 233. Ez a szabályellenes eljárás nem olyan eljárási szabály megsértése, a melynek alkalmazásáról a felek le nem mondhatnak. B. 151. 233. Felszólalás hiányában nem vehető figyelembe az a panasz, hogy a felek által javaslatba hozott több szakértő meghallgatása mellőztetett. B. 184. 260. Ha a fél a szemletárgy azonossága ellen a szemle foganatosításakor kifogást nem tett, ezt többé nem vitathatja. Sz. 566. 604. 35. 37. 39. 40. §§. Az ügynek kimerítő tárgyalásban részesítése és a perbeli előadás megvilágítása. Iratok beszerzése. Az okirati bizonyítás kizárólagossága. Az 1893 : XVIII. t.-cz.-nek a bíróság pervezetési tevékenységéi szabályozó 35—46. §-ait nem lehet úgy értelmezni, hogy a bíróság a peres fél részére bizonyítékokat kutasson és szerezzen be, hanem maga a peres fél, különösen az ügyvédi képviseletben részesült peres fél köteles a biró kérdésére döntő körülmények megállapítására szolgáló összes bizonyítékait megnevezni. B. 190. 266. Az 1893: XVIII. t.-cz. alapelve a közvetlenség, a szóbeliség, ennek kifolyása pedig bizonyos mértékig a nyomozó eljárás és a tényállás kiderítése. A tényállás kiderítése czéljából pedig a fél állal felhozott és a per eldöntésére befolyással biró tényállításokra az ellenfél nyilatkozata a hozzáintézendő kérdésekkel kiveendő. P. 484. 536. A felek bizonyítékaik beszerzéséről rendszerint önmaguk kötelesek gondoskodni és ezzel szemben az 1893 : XVIII. t.-cz. 39. §-a értelmében a bíróság más bíróságnál vagy halóságnál levő iratoknak beszerzéséről csak annyiban köteles hivatalból gondoskodni, a mennyiben az iratoknak beszerzése a tényállás felderítése czéljából szükségesnek mutatkozik. B. 115. 247. Nincsen olyan kötelező eljárási szabály, mely a bíróság feladatául előirná, hogy az a fél által megjelölt valamely okiratnak beszerzését akkor is eszközölje, ha arra az ügy eldöntése czéljából meggyőződése szerint szüksége nincs. B. 186. 262. Feloldás döntő ténvek megállapítása czéljából. B. 49. 107. 197. 272. T. 672. 697. Feloldás döntő bizonyíték mérlegelésének elmulasztása és döntő tény megállapításának mellőzése okából. B. 127. 214. Ha a bíróság az okirat nyelvét ismeri, nem köteles azt magyar nyelvre lefordíttatni. B. 65. 150. A 40. §. alkalmazásának előfeltétele az, hogy csakugyan létezzék oly okirat, a melv a szóban levő tény bizonyítására alkalmasnak látszik. B. 178. 256.