Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. IV. kötet 1899-1900 (Budapest, 1901)
XVI Rendszeres tárgymutatc a határozat érvényességére mennyiben bír befolyással, meri a felsőbb közigazgatási hatósághoz tartozván a határozat érdembeli felülbírálása, csak ennek a hatásköréhez tartozhatik a felülbírálás előfeltételeinek : az alakiságnak a vizsgálata is. Fi. 49. 103. közigazgatási jogerős határozat törvényszerűsége bírói felülvizsgálás tárgyává nem tehető. T. 099. 708. Azonos : D. (II. 360.) Sz. (II. 876.) Büntető Ítélet hatálya a polgári perben. Ko. 420. 448. V. ö. Gy. (II. 462. 464. 510.) K. (II. 565.) M. (III. 393.) N. (II. 705. 741.) Po. (II. 795. 802.) C. (F. III. 20.) Büntetőbíróság Ítéletében megállapított tényállás a polgári perben nem irányadó. T. 727. 726. Azonos :Gy. (II. 462.) Ellenkező: N. (III. 428.) Annak a körülménynek, hogy a büntető bíróság a bűnvádi panaszszal fellépett feleknek a bűnvádi eljárásnak a büntetőjogi beszámítás alá vonható szándék hiánya miatt megszüntetése mellett a polgári per űtján érvényesíthető kártérítés jogát hagyta fenn. nincs az a jogi hatálya, hogy a felek követelésüket csak kártérítés czimén érvényesíthetnék és hogy a szerződésnek és az ennek alapján foganatosított telekkönyvi bejegyzésnek az érvényességét a polgári perben meg ne támadhassák. B. 07. 148. A büntetőjogi beszámítás alá vonható szándék hiánya a rosszhiszeműségnek a polgári perben megállapítását nem zárja ki. B. 67. 148. Nem alaki jogszabálysértés, ha a bíróság a vitás bizományi jogviszony fenn nem állása iránt — állítólag — bíróságon kívül tett beismerés tényének bizonyítására felhívott tanuk kihallgatását mellőzte. Ko. 409. 435. Nem elég a perben kivett bizonyítékoknak egyenkint lajstromszerű felsorolása, hanem azok belső tartalmának kiemelése és általában az egész gondolatmenet előadása szükséges, melylyel a biróság a tényállítás való vaey valótlan voltának a megállapításához eljutott. I). 228. 284. Azonos: C. (F. IV. 79.) Feloldás az indokolási kötelesség megsértése miatt. B. 37. 73. 40. 82. 54. 114. 61. 134. D. 228. 283. V. ö. I—III. és F. I—IV. K. 64. 121. §§. 185. §. c) és 204. §. a. közölt számos hat. 65. §. A kár mennyiségének bizonyítása. Az elmaradt haszon mennyiségét nem vélelmek és feltevések, hanem határozott tények alapján kell megállapítani. B. 82. 178. Ha a kártérítési kötelezettség fenn nem forog, a kár összegének megállapítása szükségtelen. P. 541. 556. Az, hogy a kár összegét mely mennyiségben találja a felebbezési biróság bizonyítottnak, a bizonyítékok szabad mérlegeléséhez tartozik. M. 444. 475. A kár mérvét a biró belátása szerint állapíthatja meg. T. 698. 706. V. ö. C. (F. II. 69. 313. 353. III. 26. 203. 289.) Az 1893: XVIII. t.-cz. 65. §-a csak a kár mennyiségének megállapítását és azt is csak akkor bizza a biró belátására, ha a felek ajánlotta