Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. III. kötet 1898-1899 (Budapest, 1900)

XLIX nem tiltott ügyletből eredő lekötelezésnek érvényét meg nem szünteti. Po. 572. 512. A kir. kincstár által a fogyasztási s italmérési adó albérbeadását illetőleg a községgel szemben felállított tilalom az ennek ellenére megkötött alhaszonbérleti szerződést érvénytelenné nem teszi. Gy. 316. 308. K. 356. 342. Áru (leendő termés) szállítása iránt kötött ügyletből eredő követelés, ha az iiíívlet valódi czélja tényleges szállítás volt, birói úton érvényesíthető. Sz. 605. 555. V ö. C. (F. IV. 10. 11. 14. 118.) Sem reménybeli vásárnak, sem szerencseszerződésnek nem minősíthető az a jogügylet, melylyel az örökös meghatározott pénzösszegnek számokban is kifejezett és bíróilag reá is ruházott hányadát ruházta át. D. 253. 258. A szerencseszerződés tárgyát csak valamely előnyre való reménység képezheti. D. 253. 258. Turpis causa kifogása színlelt szerződés alapján. T. 683. 579. Kendszeres élelmezésből előállott követelés a korlátolt korcsmai hitel körébe nem tartozik. M. 433. 407. Azonos: Gy. (TI. 426.) Az 1883 : XXV t.-cz. 22. §-ának korlátozó rendelkezése sokaknak megvendégelésére tett, előreláthatólag nagyobb összegű megrendelésre és ételek, szivarok árára nem terjed ki. Po. 558. 499. A korcsmai hitel korlátozása a képviselőjelölt által tett megrendelésekre nem terjed ki. D. 290. 283. Választóknak étellel vagy itallal való ellátása csak akkor ütközik a jó erkölcsökbe, ha a választóknak bizonyos egyénre való szavazásra birása czéljából történik. Po. 558. 498. Azonos: M. (II. 647.) Színlelt ügylet (váltó, adóslevél) alakjában korcsmai adósság érvényesítését czélzó ügylet érvényességének kérdése. Gy. 328. 318. 8) Az akarat szabad nyilvánulása,. Kényszer. Félelem. Tévedés. Tartozatlan fizetés. A jogellenes kényszer előfeltételei. 350. 337. Törvénynyel biztosított jog érvényesítésével való fenyegetés jogellenes kényszert nem állapít meg. K. 350. 337. A jogellenes kényszer alatt tett kötelező nyilatkozat nem önmagában semmis, hanem csak megtámadható. K. 350. 337. A fél tévedése a szerződést csak akkor teszi érvénytelenné, ha azt a másik fél felismerhette, vagy a tévedést a másik fél okozta. B. 70. 114. V. ö. Gy. (II 498.) C. (F. II. 55. 87. IV. 304.) Valótlan előadás nem tekinthető megtévesztésnek akkor, ha az ellenfélnek módjában van az előadás valótlanságáról meggyőződni. B. 91. 150. D. 261. 273. V. ö. Gy. (II. 498.) C. (F. II. 55. 87. IV. 304.) Ha a tévedésnek az ígérő fél maga az oka, a szerződés megáll. B. 70. 115. Azonos: C. (F. II. 55.) Ha a kereskedő a másik fél tévedését felismeri, azt a kereskedői Térfi : Ítélőtáblai határozatok. DL «