Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. III. kötet 1898-1899 (Budapest, 1900)

XXXIX Vétlen a tárgyalás elmulasztása, ha a fél a kellő intézkedéseket megtette az iránt, hogy a tárgyaláson kellőleg képviselve legyen. P. 596. 521. V. ö. C. (IV. 203.) Az ügyvédnek az a tévedése, hogy a felülvizsgálati kérelmet nem a felebbezési, hanem az elsőbiróságnál adta be, a mulasztás vétlenségét nem állapítja meg. M. 131. 407. Azonos: Ko. (II. 576.) A felülvizsgálati kérelemnek ügyvédi gondotlanságból téves czímzése nem vétlen mulasztás. B. 197. 235. Vétkes a mulasztás, ha azt az okozta, hogy az ügyvéd Írnoka a kiadványra az irodába érkezés napját elnézésből tévesen jegyezte fel. Gy. 429. 319. V ö. B. (I. 265.) Gy. (II. 425.) Igazolás megadása a határnap téves bejegyzése esetén. Sz. 623. 556. V. ö. B. (I. 265.) Gy. (II. 425.) A fél képviselőjét nem terheli gondatlanság, ha úgy intézkedik, hogy intézkedésének rendes körülmények között sikerrel kell járni. B. 190. 233. Azonos: C. (F. III. 384. 4Í7. IV. 303.) A felülvizsgálati határidő elmulasztásának igazolása a posta késedelme alapján. B. 117. 190. 190. 233. Azonos: B. (I. 278.) K. (II. 559.) Po. (II. 814.) C. (F. IV. 269.) Vétlen a felülvizsgálati kérelem beadása körüli mulasztás, ha a más helyről postán küldött kérelem a határidő utolsó napján d. e. 8 órakor a a bíróság székhelyére megérkezett, de a bíróság belkezelési szabályai szerint a polgári iktató által aznap délután átvétetvén, c^ak másnap délelőtt adatott át a jegyzői irodának. B. 50. 80. Egyezségi ígéreten alapuló mulasztás nem vétlen. T. 690. 589. Az igazolás kérdésében hozott másodbirósági határozat ellen akkor sincs további jogorvoslatnak helye, ha a felebbezési bíróság e kérdés felett nem külön végzéssel, hanem az ügy érdemében hozott ítéletében határozott. B. 105. 171. 69—72. §§. A perújítás. A perújítás megengedhetése hivatalból nem, hanem csupán az ellenfél kifogására vizsgálható. Sz. 597. 522. Az ügyfél eskü alatti kihallgatása a perújítás megengedhelőségének kérdésében a félnek a korábbi perjog szabályai szerint fennállott esküjével való bizonyítással azonos szempont alá esik. Sz. 597. 522. Azonos: B. (II. 121.) D. (II. 377.) M. (II. 626.) Po. (II. 804.) T. (II. 885.) C. (F. II. 105. 113.) Az alapperben eldöntött kérdés itélt dolog; az újított perben csak a felmerült újabb körülmények és bizonyítékok képezik bírói elbírálás tárgyát. M. 412. 389. V. ö. B. (II. 183.) C. (F. II. 138. III. 69. 376. ÍV. 240.) Jogerős Ítéletekkel szemben az azokban nem érvényesített, tehát új bizonvítékok alapján csak perújításnak van helye. k. 396. 368. "Perújítás makacssági ítélet ellen. B. 114. 183. V. ö. B. (II. 282.) Gy. (II. 478.) Sz. (II. 832.)