Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. III. kötet 1898-1899 (Budapest, 1900)

7G idézett jogszabályokkal meg nem egyeztethető az a jogi nézete, mintha a lakbérért határidő kikötése nélkül vállalt kezesség nem terjedhetne ki a kezesség elvállalásakor még fenn nem állott oly lakbérkövetelésre, a mely a bérleti viszony további tartama alatt keletkezett. 47. Lényeges eljárási szabályt sért meg a felebbezési bíróság, ha annak ellenére, hogy a fél az elsőbiróság által kitűzött eskütételi határnapról elmaradását a felebbezés mellé becsatolt orvosi bizonyítványnyal kívánja igazolni, szóbeli tárgyalás kitűzését mellőzi s a bizonyítványt figyelmen kívül hagyja. Feloldás. (1893 : XVIII. t.-cz. 99, 156, 177. §§. 185. §. c. 204. §.) (1898 deczember 23. 1898. I. G. 274. sz. a.) A kir. ítélőtábla: Az alperes a S. E. T. 185. §-ának c) pontjára alapított felülvizsgálati kérelmében lényeges eljárási szabály megsértéseként panaszolja, hogy a felebbezési biróság a S. E. T. 99. §-ának helytelen értelmezésével, a felebbezés mellett bemutatott orvosi bizonyítványt figyelembe nem véve, sem igazolási kérelmének helyet nem adott, sem az eskü letételére új határnapot nem tűzött. Alperesnek a panasza alapos, mert igaz ugyan, hogy a S. E. T. 99. §-ának utolsó bekezdése szerint a kihallgatási határnap elmulasztása miatt igazolási kérelem külön előterjesztésének nincs helye, de minthogy a S. E. T. 156. §-a értelmében, ha a fél az eskü alatti kihallgatásra, vagy a mi ezzel egyértelmű, a már letett vallomásnak esküvel való megerősítésére meg nem jelent: a felebbezési biróság a meg nem jelenés okainak mérlegelése alapján dönti el, hogy a fél újabb kihallgatásra, vagy, mint a fenforgó esetben, eskületételre bocsátható-e, és minthogy a S. E. T. 177. §-ának rendelkezése szerint a felebbezett ügy nyilvános előadása esetében is, ha a felebbezés elintézhetése végett szükséges és az ügy tisztába hozatala a felek meghallgatását igényli, szóbeli tárgyalás tűzendő, tekintve, hogy az alperes a felebbezéshez 7. alatt mellékelt orvosi bizonyítványnyal kívánta az eskületételi határnapról való elmaradásának vétlenségét bizonyítani, s tekintve, hogy az erre vonatkozó tényállás az elsőbirósági iratokból megállapítható nem volt, s ekként a felebbezési eljárásban a kiegészítés szüksége törvény szerint bekövetkezett: a