Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. III. kötet 1898-1899 (Budapest, 1900)
15 állhat, minélfogva az a körülmény, hogy a kérdéses ló az átadás utáni napon csökönyösnek találtatott, a felebbezési biróság által elfogadott tanúvallomások alkalmazásának útjában a helyes gondolkodás szabályai szerint nem állhat; nem állhat pedig annak daczára sem, hogy a szóban levő ló B. J. szakértő véleménye szerint ideges természetű és ennélfogva a csökönyösségre hajlandó, mert ugyanezen szakértő véleménye szerint az ily természetű lónál a környezet és helyzet változása idézhet ugyan elő csökönyösségét, de csak olyan fokban, hogy az pár heti jó bánásmóddal leküzdhető, a kérdéses lónál tapasztalt csökönyösség azonban olyan fokú, mely pusztán a helyzet és körülmények változása által előállni nem szokott. 9. A biztosítási díj fizetésére vonatkozólag létrejött külön megállapodás akkor is érvényes, ha szóbeli úton jött létre. (1875 : XXXVII. t.-cz. 468. 473. §§.) A biztosítási szerződésből eredő igény elévülésének kezdőpontja. (1875 : XXXVII. t.-cz. 487. §.) (1898 szeptember 1. 1898. I. G. 135. sz. a.) Tényállás: A peres felek között a biztosítási díj fizetésére nézve az a megállapodás jött létre és állott érvényben akkor is, a mikor a kereset alapját képező tűzbiztosítási ügylet köttetett, hogy alperesnek a biztosítási szerződésekből származó követelései évről-évre folyó számlára vezettessenek s a biztosítási társulat követelése csak a folyó számlának az év végén eszközlendő lezárása után, illetőleg az azt követő év első napján válik esedékesekké. A kii*. Ítélőtábla: Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján csak azt a kérdést kell eldönteni, hogy nem sértette-e meg a felebbezési biróság a keresk. törv. positiv rendelkezéseit és az elévülésre vonatkozó általános jogszabályokat azáltal, hogy az alperes elévülésre alapított kifogásának helyet nem adott. A biztosítási szerződésből eredő igények a keresk. törvény 487. §-a értelmében egy év alatt elévülnek ugyan, de az elévülési idő attól az időponttól számítandó, a mikor azok az igények érvényesíthetők lettek volna. A biztosítási szerződés érvényességéhez a keresk. törvény 468. §-a szerint szükséges az, hogy a szerződés irásba foglaltassék, de a biztosítási díjra nézve, a mely a törvény 473. §-a szerint szabad egyez-