Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. III. kötet 1898-1899 (Budapest, 1900)

6 azonban nem történt meg. Tekintettel továbbá arra, hogy felperes a könyvek által nyújtott nem teljes bizonyítékot eskü alatt tett vallo­másával kiegészítette, azt kellett megállapítani, hogy a felebbezési bíróság a bizonyítás iránt fennálló kötelező jogszabály megsértésével mondotta ki a felperes bizonyítékát elégtelennek és utasította el a keresetnek meg nem itélt részét. — Ennek következtében az első­birósági ítélet neheztelt részének megváltoztatásával az alperest a kereseti egész követelésben el kellett marasztalni. 4. Kártérítés a bérbeadó ellen azon az alapon, hogy a bérelt helyiségben folytatott üzlettel azonos körű üzlet czéljára a bérbeadó jogutódja, a bérbeadóval történt ki­kötés ellenére, helyiséget bérbe adott. A jogosított (bérbeadó) személyében beálló változás hatálya a bérleti szerződés külön kikötései tekintetében. A miatt, hogy az egyik szerződő fél a szerződést megszegte, a másik fél nem tartozik a szerződéstől el­állani, hanem saját szerződési kötelezettségének teljesí­tése mellett a vétkes féltől kártérítést követelhet. (1898 június 28. 1898. I. G. 119. sz. a.) Tényállás: A felperes alpereseknek védgát-utcza 12. sz. házában 1895. augusztus 1-től 1896 augusztus l-ig terjedő időre évi 800 frt bérért üzlethelyiségeket bérelt és szerződésileg megállapíttatott, hogy alperesek­nek joga lesz 1896 augusztus 1-től kezdve az évi bért 200 frttal fel­emelni, felperesnek pedig azt elfogadni vagy visszautasítani, s ha elfo­gadja, a bérelt lakhelyiségeket 1897 augusztus l-ig megtartani. — Ugyan­ebben a szerződésben kiköttetett az is, hogy alperesek sem a szóban forgó házban, sem a védgát-utcza 10. sz. házukban a felpereséhez ha­sonló körű üzlet gyakorlása czéljából helyiséget bérbe nem adhatnak, nehogy felperesnek verseny okoztassék. Alperesek fentebb említett mind a két házukat K. Zs.-nak egész­ben bérbeadták, ez pedig, jóllehet a felperessel kötött szerződés értelmé­ben a bért 200 frttal felemelte, a védgát-utcza 10. házban R. S.-nak a fel­pereséhez hasonló körű üzlet czéljaira helyiséget bérbe adott, s ekkép felperesnek versenyt támasztott. A kir. ítélőtábla: A tényállásból nyilván kitűnik, hogy az alperesek és K. Zs. közt létrejött szerződéssel a felperes és alpere­sek közt kötött bérleti szerződés alapján alpereseket megillető jogok

Next

/
Oldalképek
Tartalom