Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

LXXXIIl zésre jutott akarata az iránvadó. B. 43. 55. B. 143. 177. Gy. 490. 512 V. ö. B. (I 135. 473.) A szerződések szorosan és a kötelesek javára magyarázandók. Gy. 467.506. J y A szerződés szavai rendszerint közönséges értelemben veendők. Gy 454. 503. Gy. 490. 512. A kétoldalú szerződés kétes kifejezése az azt használónak terhére értelmezendő. Gy. 454. 503. M. 758. 665. Azonos C. (F. I. 255. 265.) Színlelt és burkolt szerződés hatálvának megbirálása. Gy. 491. 512. V. ö. C. (F. III. 243.) Ha a felek valamely tárgyalás nem végleges befejeztével a kötendő ügylet felől csak elvileg nyilatkoznak és az elvileg helyeseknek felismerte­ket egy később szerkesztendő okirat állal kívánják megállapítani, a puszta elvi kinyilatkoztatás által maga a szerződés még nem létesül és csak akkor jő létre, ha az elvi kijelentést a feleknek az ügylel részleteire is kiterjedő valóságos megegyezése s annak irásba foglalása váltja fel. B. 182. 237. V. ö. B. (I. 518.) C. (F. I. 165. II. 169. 270.) Az írásbeli szerződések kötése alkalmával, vagy azt előzőleg létesült oly szóbeli egyezkedések, melyek az okirat tartalmával ellentétben állanak, vagy azzal össze nem hangzanak, az Írásbeli szerződés ellenében figye­lembe nem vehetők. B. 103. 128. M. 707. 636. Azonos C. (F. II. 53. 384.) írásbeli okirattal ellenkező egyidejű szóbeli megállapodás figyelembe vehető akkor, ha tényként megállapíttatik, hogy az okiratnak ezzel ellen­kező rendelkezése tévedésen alapul és nem felel meg a felek valódi aka­ratának. B. 4. 6. V. ö. C. (F. III. 17. 36.) Az írásbeli szerződés ama tartalmával szemben, hogy a díjazás a haszon járulékában állapíttatik meg, ellenkezik az olyan megállapodás, hogy a díjazás havi összegben feltétlenül megállapíttatik. Sz. 1100. 870. Az írásbeli szerződést kiegészítő esyidejü szóbeli megállapodás köte­lező. Gy. 413. 491. V. ö. C. (F. III. 194., 343., 420.) A jogügylet kötésének tartama a szóbeli megállapodásoknak az ok­irattal szemben hatálya szempontjából. Po. 1044. 821. Az a szerződő fél, a kire nézve előrelátható, hogy a saját hibája vagy saját viszonyaiban bekövetkezett alakulatok folytán a szerződés teljesíté­sére képes nem lesz, a szerződés teljesítését ellenfelétől is csak oly mó­don igényelheti, hogv az ellenfél jogainak valósulását egyúttal biztosítsa. Gy. 376.* 432. A szerződésszegés alapján mikor bontható fel a szerződés? N. 831. 714. Mely esetben ad jogot az egyoldalú elállásra a szerződésben kitett teljesítési határidő be nem tartása ? Po. 056. 792. Szerződésszegés az, ha a fél a szerződéstől eltérő feltételekkel kívánja a szerződés teljesítéséi. Sz. 1121. 876. Azonos C. (F. 111. 410). A szerződésileg meghatározott időre feltéllenül kötelezett fizetést utóbb a fél szerződőtársa hozzájárulása nélkül feltételhez nem kötheti s szerződőtársától oly kötelezettség teljesítését, a mely szerződés szerint később teljesíthető, előzően nem követelheti. Sz. 1078. 847, f*

Next

/
Oldalképek
Tartalom