Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

LXXIV fel nem használható, a rendeltelés megszűnte után pedig annak visszaadandó, a ki a dolgot adta. Sz. 1091. 865. A közös háztartásban élés egymagában a vagyonközösséget még nem állapítja meg. B. 2i. 33. A haszonélvezet személyhez kötött jog. Po. 1045. 821. Ha az ajándékozóknak az elajándékozott ingatlanra haszonélvezeti joguk van, ez a haszonélvezet őket egyetemlegesen illeti. Gy. 407. 490. A teljes haszonélvezet a dolog gyümölcsére s növedékére is kiterjed. Po. 1016. 814. Az ingatlan értékének képezi kiegészítő részét azoknak a fáknak az értéke, melyek értéke a redemptionalis közbirtokosság közös javainak felosztása alkalmával a tulajdonosok részére kiosztott ingatlanok értékéhez hozzászámíttatott, mihezképest ez ingatlanok haszonélvezőjét csak a fák ára fejében befolyt összeg kamata illeti meg. B. 25. 34. A hagyaték haszonélvezője a haszonélvezete előtti köztartozásért felelős nem lévén, annak viselésére a tulajdonos köteleztetett. T. 1151. 901. A haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan eladása nem állapít meg kártérítési kötelezettséget olyan harmadik személy ellenében, a ki a haszonélvezővel a haszonvételi jog gyakorlata tárgyában szerződött; azonban ez a szükséges és hasznos beruházásoknak, melyek az ingatlan értékét növelték, megtérítését jogosan követeli. B. 59. 75. A hitelező a zálogjog alapján nyert kielégítést zálogjoggal biztosított követeléseinek bármelyikére fordíthatja. N. 846. 718. A zálogbirtokos, ha kielégítési jogát önkényileg, bírói közbenjárás nélkül gyakorolja, kártérítéssel tartozik. Sz. 1129. 877. A zálogbirtokos — ha nem zálogüzlet-tulajdonos — külön kikötés hiányában nem köteles a kézi zálogba adott zálogbárczát annak lejártakor meghosszabbítani, s az ennek elmulasztásából származott kárért nem felelős. D. 310. 392. Zálogtárgy kiváltására küldött összeg azon az alapon, hogy az nem fordíttatott a megjelölt czélra, csak akkor követelhető vissza, ha a zálogtárgyat az, a kihez az elzálogosítás végett küldeteti, kiadni nem képes. M. 675. 608. A hitelező sem adósától, sem mástól a zálogtárgy sértetlen fentartását és rongálás esetében annak helyreállítását külön kikötés nélkül nem követelheti, a rongálás miatt csak a tulajdonosnak támad követelése a kártevők ellen. N. 769. 678. A jelzálogos hitelező csakis az ingatlannak az ő követelésével terhelt részéből kövelelheti kielégítését. Sz. 1068. 854. Más, mint a bejegyzett kötelem biztosítására a jelzálogi bejegyzés a felek akaratából sem szolgálhat. Po. 1025. 816. A jelzálogjog harmadik jóhiszemű jogszerzővel szemben mindaddig fenállónak tekintendő, míg a nyilvánkönyvből ki nem törültetik. B. 115. 141. Azonos: B. (I. 268.) A telekkönyvbe bejegyzett tulajdonjogra jóhiszemű harmadik személy által szerzett zálogjog akkor is fenmarad, ha a tulajdonjog, mint tévesen bekebelezett, utóbb kiigazítás útján kitörűltetik. B. 13. 18.