Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

ML2 szorító rendelkezéséi azonban a fellebbezési bíróság a f'eníbrgó esetben nem sértette meg akkor, a midőn a felperes részéről az 1897. évi márczius hó 30-án megtartott tárgyalás alkalmával előállítod tanukal kihallgatta. A felülvizsgálati kérvényekben felhozott az a panasz tehát, hogy a felebbezési bíróság az 1893 : XVIII. t.-cz. i^í). §-ába ütköző lényeges eljárási szabályi sérteti meg, a midőn ;i végrehajtási törvény 95. §-a rendelkezésének ellenére a felperes által előállított tanukal kihallgatta, mint alaptalan, figyelembe vehető nem volt. r>27. Az a nő néni támaszthal igényt gyermektartásra, a ki feslett életmódot folytatott és a közösülést üzletszerűen pénzért folytattta. Ennek megállapítása jogkérdés és ez pusztán a inasokkal közösülés tényénől nem következtethető. (1893 .XVIII. t.-ez. 185. §.) (1897 szeptember 23. 1897. G. 58. sz. a.i A kir. ítélőtábla: A felperes felülvizsgálati kérelmének helyt kellett adni azért: mert a felebbezési bíróság Ítéletében megállapított s az 1893 : XVIII. t.-cz. 107. §-a szerint a felülvizsgálatnál is irányadó tényállás szerint alperes beismerte, hogy felperessel a gyermek fogamzásának idejében nemileg közösült, miből folyóan okszerűen az vélelmezendő, hogy alperes a gyermeknek atyja; e vélelemmel szemben pedig az alperesnek az a kifogása, hogy felperes a fogamzás idejében alperesen kívül másokkal is közösült, csak abban az esetben volna figyelembe vehető, ha felperes ellenében megállapítható volna, hogy feslett, erkölcstelen életet folytatott és a közösülést üzletszerűen pénzért űzte. A jelen esetben ténykérdés csakis a felebbezési bíróság Ítéletében megállapított az a ténykörülmény, hogy felperes a fogamzási idő alatt másokkal is közösült, ellenben az: hogy ezeket a tényeket mikép kell a jog szempontjából' minősíteni, már a jogi következtetés körébe tartozik. Minthogy pedig általános jogszabály az, hogy csak az a nő nem támaszthat igényt gyermektartásra, a ki feslett életmódot folytatott és a közösülést iparszerűen pénzért folytatta, s minthogy egymagában abból, hogy felperes másokkal is közösült, még nem következtethető, hogy feslett életet folytatott és hogy a közösülést üzletszerűen pénzért űzte: nyilvánvaló, hogy a felebbezési bíróság a fentebb körülírt