Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

540 A kir. ítélőtábla: A fen forgó perben első sóiban az a kérdés döntendő el, vájjon a magyar kath. egyházjog szerint kiterjed-e a magán kegyuraság és az ebből folyó kötelezettség a róni. kath. iskola ügyeire is, s ha igen, létezik-e vagy keletkezett-e a bologdi róni. kalb. iskolára ós különösen ;i tanítói javadalmazásra nézve magán kegyúri viszony? Minthogy tételes törvényeink értelmében a legfőbb kegyúr Ő Felségen király, a magán kegyúri jog pedig a legfőbb kegyúri jognak csupán ;i kifolyása és a jognak és kötelezettségnek oly különös köre, mely a legfőbb kegyúri jog keretében és annak tartalmából képződött, kétségtelen, hogy azok a tények, a melyek a magán kegyúri jog eredeti keletkezését és fennállását megalapítják, kizárólag közjogi természetűek. E szerint a magán kegyúrijog megszerzését, egyezően az 1553 : IX. és 1569 : XXXVI. t.-cz.-ek rendelkezéseivel, O Felsége, mint legfőbb kegyúr előtt kell bizonyítani, illetve az erre vonatkozó vitás kérdések eldöntését maga a király, mint legfőbb kegyúr, van hivatva gyakorolni, mely jogát a király a legújabb időben mindig a mindenkori kormánya útján gyakorolja. A kegyúri jog kérdése tehát, a mennyiben azok a tények, a melyek a magán kegyúri jog keletkezését megalapítják, kizárólag közjogi természetnek, nyilvánvalóan a közjogi törvények alapján döntendő el. a közjogi vitás kérdések elbírálása pedig a magánjogi viszonyok télett ítélkező polgári bíró hatásköréhez nem tartozik. Ebből folyóan, minthogy a hatáskör kérdése a S. E. T. 27., 166. és 208. §§-ai értelmében hivatalból veendő figyelembe, az alsóbb bíróságok Íteletét hatáskör hiányából feloldani és a vitás kérdés eldöntését a közigazgatási útra utasítani kellett. A perköltségek azért szüntettettek meg, mivel a hatáskör hiánya csak a per folyamán tűnt ki. 525. A kényszer, mint jogellenes cselekmény hatása alatt létrejött egyezségnek, vagy fizetésnek jogi hatálya nincs és az ily kényszer tintásából folyó fizetés visszakövetelhető. (1897. szeptember 8. 1897. G. 53. sz. a.) A kir. ítélőtábla : A felebbezési bíróság a perben előállított bizonyítékok alapján, valamint a becsatolt fenyítő perbeli iratokból tényként állapította meg, hogy az első rendű alperes: S. Zs.-nak