Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

XXXVI 163. §. Igazolás ;i felebbezési tárgyalás elmulasztása miatt. L. az 1881 : L1X. t.a. is. Ha az elsőbirósági Ítélet ellen igazolás és felebbezés adatott be, az: igazolás eldöntése előtt a felebbezés érdemben felül nem bírálható. D. 287. 371. 164. §. A felebbezési kérelem ós ellenkérelem. L. a 121. §. a. is. Ha a fél az újított perbeli ítélet ellen általában, vagyis a nélkül él felebbezéssel, hogy nyoma lenne annak, mikép az ítélet valamely részét elfogadta volna, az Ítélet egész terjedelmében lelebbezettnek tekintendő. B. 121. 147. Ha az alperes fél az első bíróságnak az újított perben hozott ítéletét általánosságban támadja meg felebbezéssel és kérelmét a felperesnek újított keresetével elutasítására s költségben marasztalására intézi, az ítéletnek a perújítás megengedését lárgyazó része felebbezettnek nem tekinthető ; túlterjeszkedik tehát a kérelmen a felebbezési bíróság, ha ebben a kérdésben is határoz. Feloldás. D. 290. 373. A perköltségről rendelkező határozatban sem terjeszkedhetik túl a felebbezési bíróság a felek felebbezési kérelmén. Ko. 632. 588. A felebbezési kérelem és ellenkérelem az ítéletben kiteendők B. 225. 299. Azonos: C. (F. III. 197. 359.) 165., 166. Feloldási esetek a felebbezési eljárásban. A meghatalmazás hiányának a felsőbíróság által pótoltatása. I>. 261. 346. Az 1868 : LIV. t.-cz. 109. £-a megadja s az 1893: XVIII. t.-cz. 165., 166. §^-ai nem szorítják meg a felebbviteli bíróságnak azt a jogkörét, hoii) visszautasíthassa az első bírósághoz azt a peres kérdést, a mely felett az instantiák számának megrövidítése nélkül nem határozhat. N. 76 4. 67-2 167. Közbenszóló Ítélet a felebbezési eljárásban. I, a 23. 106. §§. a. is. Ha a kártérítés alapját a felebbezési bíróság nem állapítja meg, a kár összegének megállapítása felesleges. B. 2Í58. 320. Az első bíróságnak a viszonkeresetet helytelenül külön per útjára utasító rendelkezése nem feloldással, hanem megváltoztatással és az elsőbiróságnak érdemi határozatra utasításával orvoslandó. N. 764. 670. Az 1893: XVIII. t.-cz. 167. §-a nem értelmezhető akként, hogy a felebbezési biróság a fokozatos bíráskodás rendjének mellőzésével a feleb-