Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)
bíróság ítéletének azt a részét, mely által az alperes jarára összeírt ingóságok a bírói zár alól a közadós irányában is feloldattak, megváltoztatni és felperest keresetének erre irányuló részével elutasítani kellett azért, mert a közadósnak a csődtörvénynek a felebbezési bíróság Ítéletében felhívott 27. §-a értelmében megtámadható jogcselekvényei nem általában, hanem az idézett törvény 26. §-a világos rendelkezése szerint csakis a csődhitelezők irányában hatálytalaníthatok. El kellett utasítani azonban az alperes felülvizsgálati kérelmét abban a részében, mely a felebbezési bíróság Ítéletének az ellen a rendelkezése ellen irányult, mely szerint a keresethez A) alatt csatolt zálogolási jegyzőkönyvben összeirt ingóságoknak az alperes javára történt birói zár alá vétele a végrehajtást szenvedett M. P. csődhitelezői irányában hatálytalannak kimondatott, azért: mert alperesnek a felebbezési bíróság ítéletében foglalt ténymegállapítás ellen felhozott panasza az előrebocsátottak szerint alaptalan, lévén: a felebbezési bíróság az ítéletében foglalt tényállásból helyesen vonta le azt a jogkövetkeztetést, hogy az alperes által megszerzett zálogjog a csődtörv. 27. §-a 2. pontja élteimében a közadós M. P. csődhitelezői irányában hatálytalan. 182. A felek akarata ott, a hol megállapodásaikat írásba foglalták, az okirat tartalma alapján határozandó meg. Ha a felek valamely tárgyalás nem végleges befejeztével a kötendő ügylet felől csak elvileg nyilatkoznak és az elvileg helyeseknek felismerteket egy később szerkesztendő okirat által kivánják megállapítani, a puszta elvi kinyilatkoztatás által maga a szerződés még nem létesül és csak akkor jő létre, ha az elvi kijelentést a feleknek az ügylet részleteire is kiterjedő valóságos megegyezése s ennek irásba foglalása váltja fel. Szerződés értelmezése a felülvizsgálati eljárásban. (1893: XVIII. t.-cz. 185. §). (1897. szeptember 30. 1897. II. G. 71. sz. a.) A kii*. ítélőtábla: A felebbezési bíróság a tárgyalás és bizonyítás egész tartalmának az 1893. évi XVIII. t.-cz. 64. §-a értelmében történt méltatása alapján és a meggyőződését előidéző okok.