Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

és rendeltetésének, mely abban áll, hogy (a cheque) prompt fizetési eszközül szolgáljon, meg nem felelne. Ezeknél fogva alperes a felperes mint kibocsátó nevének — bár hamis — aláírásával ellátott chéque-re jóhiszemben teljesített fizetést az űrlap elvesztésének be nem jelentése esetében jogosan számíthatja felperes terhére. Az pedig nem szenved kétséget, hogy felperesre mint a cheque-könyv birlalójára nézve az, ha a könyv vagy annak valamely lapja tőle ellopatik, egy tekintet alá esik az elvesztéssel. Tekintve már most, hogy a fenforgó esetben a felebbezési bíróság által megállapított és a felülvizsgálati kérelmekben meg nem támadott tényállás szerint az alperes bank az általa felperesnek átadott és ezáltal volt segédének H. S.-nak könnyen hozzáférhetővé tett cheque-könyvből a neA'ezett segéd által kiszakított és felperesnek hamis kibocsátói névaláírásával ellátott űrlapon kiállított cheque-re teljesített fizetést; az űrlapnak felperes birlalatából történt elvonásáról (elvesztéséről) a tizetés teljesítése előtt nem értesített alperes az ilyképen fizetett egész összeget, a melyről a szóban forgó cheque kiállítva volt, jogosan számithatja felperes terhére, felperesnek az a kereseti követelése tehát, hogy az említett cheque-re elszámolt összegnek a hamisítótól be nem folyt részét alperes neki megtérítse, teljesen alaptalan. Ezeknél fogva felperes felülvizsgálati kérelme, mely a felebbezési bíróság Ítéletének őt kereseti követelésével részben elutasító része ellen van irányozva, minden jogos alapot nélkülöz, alperesnek az említett Ítéletnek őt marasztaló része ellen irányzott felülvizsgálati kérelme ellenben a S. E. T. 185. §-a a) pontja értelmében alapos, mert a felebbezési bíróság a 2. 7. alatti szerződési okiratot nem a fentebb kifejtetteknek megfelelően és így helytelenül értelmezvén, ez által a per eldöntésénél anyagi jogszabályokat sértett meg. 167. A bíróság az okirat értelmezése körül akkor sért meg jogszabályt, ha az értelmezés vagy a nyelvtani, vagy a logikai magyarázat szabályaiba ütközik. (1893 : XVIII. t,-cz. 197. §.) Vasút ellen elkésett fuvarozásból származó kártérítési igény elévülése. (1875 : XXXVII. t.-cz. 390. 410. §§. 1874-iki üzletszab.; 1892-iki üzletszab. 90. $.) (1897. szeptember 2. 1897. II. G. 45. sz. a.)