Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

211 ben az adós csak középfajú és minőségű árút tartozik adni, alperest az elfogadott ajánlat csak arra jogosíthatta fel, hogy a meghatározott vételárnak megfelelő hiánytalan bútort választhassa, a mennyiben azonban választása az általa meghatározott vételárban megrendelt bútortól jobb minőségű és értékre eltérő bútorokra esett, ez által a NB) alatti ajánlaton túlterjeszkedvén, ez a ténye oly új ajánlatnak tekintendő, a melynek el vagy el nem fogadása iránt felperes a 2. NB) alattiban nyilatkozni s ennek az új ajánlatnak elfogadáséi az értékkülönbözet megtérítéséhez kötni teljes szabadságában állott, ép úgy mint alperesnek azt visszautasítani. Mivel pedig a felek az egymásnak tett ajánlatok tekintetében megegyezésre nem jutottak, és ezen alkudozások által megegyező akaratkijelentés hiányában köztük ujabb ügylet létre nem jött, a felebbezési bíróságnak a megállapított tényállással indokolt az a kijelentése, hogy a peres felek között oly újítási szerződés jött volna létre, a mely mellett a megelőző vételi ügylet hatálytalanná vált, téves jogi nézeten alapszik, következéskép nem állhat meg az általa levont az a következtetés sem, hogy felperes a közte és alperes közt az A) alattiban részletezett árúk vételére előzőleg létrejött ügyletből alperes ellen jogokat nem érvényesíthet; sőt épen ellenkezően, minthogy a peres felek által ezen vételi jogügyletből egymás iránt támasztott kölcsönös követeléseknek magánúton való kiegyenlítését tárgyazó és a feleknek a NB), 2. NB) és 3. NB) alattiakban nyilvánuló alkudozásai eredménytelenek maradtak, peres felek jogviszonyai tekintetében az alkudozásokat megelőző jogállapot állott helyre. Mindezeknél fogva felperes felülvizsgálati kérelmének helyet kellett adni és minthogy a per a felebbezési bíróság által megállapított tényállás alapján is elbírálható, és e tényállásból és a per adataiból az tűnik ki, hogy az A) alattiban részletezett árúkat a számla kiállítása idejében, vagyis 1895 évi április 2*.}-án átvette és azok jelenleg is használatában vannak, s minthogy alperes az árú hiányaira alapított kifogásából felperessel szemben ennek tett ajánlatához képest csak azt igényelhetné, hogy ez a szállított hiányos bútorokat kijavítsa, alperes azonban ezt az igényét nem érvényesítvén, eként a vételi ügylet felperes részéről betöltöttnek tekintendő, a miből folyólag felperes joggal követelheti az alperestől, hogy ez az átvett árúk vételárának ki^ fizetése által a vételi szerződésből eredő kötelezettségét viszont teljesítse, a felebbezési bíróság ítéletének megváltoztatása mellett aljterest a hátralékos vételár és annak az árúk átvétele napjá14*