Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

XXXI ság által az 1871: VIII. t,-cz. 66. §-a alapján költség fizetésére kölelezett bírónak felfolyamodási jogát nem érinti. M. 716. 646. 118. §. A határozatok közlése. L. a 131. §. a. is. A fél eskü alatti kihallgatásra személyes megjelenésre képviselője előtt kihirdetett végzés utján helyesen idéztetik. B. 211. 285. Azonos: B. (I. 326.) Ellenkező: C. (F. I. 154.) 121. §. Az Ítélet kellékei. L. a 55., 37., 64 §§. a. is. Törvényen alapuló egyetemleges kötelezettségnél fogva az Ítéletnek akkor is egyetemleges marasztalásra kell irányulnia, ha annak kimondását a felperes külön nem kérte. M. 677. 611. Alaki jogszabályt sért a bíróságnak az az Ítélete, a melynek alapján alternatív kereseti kérelem esetén mind a két kérelem végrehajtás utján érvényesíthető, ko. 607. 574. Feloldás a miatt, mert a biróság marasztalási kérelemre prseiudicialis Ítéletet hozott. K. 584. 567. Lényeges eljárási szabályt sért meg a biróság akkor, ha semmiségi perben nem a semmiségi keresettel megtámadott peres eljárás megsemmisítése tárgyában, hanem az a peres eljárás tárgyát képezett peres jogvita érdemében itél. N. 768. 676. Nem terjeszkedik túl a kérelmen a biróság, ha a csak ingatlanok tehermentesítésére irányuló kereseti kérelem daczára alperest a tehermentesítés elmulasztása esetére megfelelő pénzösszeg letételére is kötelezi. Gy. 405. 487. Ha a biróság egy előzetes kérdésből eredő másodrendű kérdést eldönt, ezzel együtt az előzetes kérdést is eldönteni tartozik. Sz. 1068. 834. Az ítélet marasztaló részének a marasztalás terjedelmét szabatosan kell meghatároznia s a fizetendő vagy birói letétbe helyezendő összeg mennyisége további bizonyítástól nem tehető függővé. B. 141. 175. Olyan esetben, midőn a végrehajtási törvény valamely itéletileg megszabott teljesítménynemre nézve a végrehajtás foganatosításának módját meg nem határozza ; a bíró köteles e részben már Ítéletében a szükséges intézkedéseket megtenni s hivatalból gondoskodni arról, hogy ítélete végrehajtható legyen. Gy. 405. 488. Helytelen a végrehajtás alakjának akként meghatározása, hogy a felperes a követelést az öröklött ingatlanokból hagyatéki eljárás során elégíthesse ki. Gy. 468. 506. A végrehajtási eljárásra nem maradhat annak megállapítása, hogy az alapperben nyertes örökhagyó örökösei közül, kiknek egy része a követelést behajtotta, kik ellen eszközlendő a végrehajtás. Sz. 1071. 839.