Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

2 gesen oldható meg, s íelperes is alperesek egyetemleges marasztalását kérte: az 1893 : XVIII. tv.-cz. 139. §-a értelmében az elsőrendű alperes részéről beadott felebbezés a másodrendű alperes nevében is beadottnak tekintendő, következően másodrendű alperes részéről a felülvizsgálat jogorvoslata szintén érvényesíthető. Ami az ügy érdemét illeti, a felebbezési biróság által megállapított tényállás szerint alperesek a felperes részéről ellenük 1887. évi márczius hó 11-én indított s a kir. Curiának 1892. évi január hó 27-én hozott Ítéletével befejezett perben arra köteleztettek, hogy a keresetlevélben körülirt házat és beltelket felperes birtokába bocsássák ; ennélfogva, még ha eme perben jóhiszemű birtokosoknak ismertettek volna is el, a kereset beadásának időpontjától fogva felelősséggel tartoznak felperes irányában azokért a károkért, melyek a gondos családapa által alkalmazni szokott óvatosság elmulasztásából származtak. A gondos családapa nem szokta elmulasztani azt az óvatosságot, hogy házát tűzkár ellen biztosítsa, ha tehát azt, a mint az elsőrendű alperes részéről G. J. ellen indított sommás perben megállapíttatott s az ugyané perhez csatolt bérleti szerződés is bizonyítja, alperesek elmulasztották, a kérdéses háznak 1890. évi augusztus hónapban történt leégése által okozott kárt felperesnek még akkor is megtéríteni tartoznának, ha annak jóhiszeműen lettek volna birtokában, a mennyiben a kár bekövetkezésének közvetlen oka nem a ház véletlen leégésében, hanem a tűzkár elleni biztosítás elmulasztásában fekszik. Nem lévén e szerint a tényleges kár megtérítése iránt indított jelen per kimenetelére befolyással az a körülmény, hogy alperesek jó- vagy rosszhiszemű birtokosok voltak-e, a felebbezési biróság nem sértett eljárási szabályt az által, hogy az alperesek részéről jóhiszeműségük bizonyítása végett felhívott tanuk kihallgatását mellőzte, és pedig a fenforgó esetben annál kevésbbé, mert ez a kérdés a birtok kiadása iránt indított s fentebb érintett perben már jogérvényesen megbiráltatván, annak ujabbi vizsgálatába perújítás nélkül bocsátkozni különben sem lehet. Hasonlóan nem sértetett eljárási szabály az által sem, hogy a kártérítés mértékéül nem fogadtatott el az az összeg, melyet a Generáli biztosító társaság G. J.-nak a ház legése után fizetett, mert el is tekintve attól, hogy eme kártérítés megállapításának módja elő sem adatott, a kárösszegnek felperes hozzájárulása nélkül történt megállapítása nem foszthatja meg felperest attól a jogától, hogy netán létező nagyobb kárát kimutathassa. Mind a mellett lielyet kellett adni alperesek felülvizsgálati kérelmé-