Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)
GXIII A hagyományos a hagyatéki terhekért csak másodsorban felelős. Po. 975. 804. Sz. 1097. 870. Élők közötti s halálesetre szóló ajándékozás közötti különbség. K. 592. 569. Sz. 1087. 860. V. ö. C. (F. II. 116.) Ha az ajándékozás tárgya már az ajándékozó életében megszereztelik, a halálesetre szóló ajándékozás ki van zárva. K. 592. 569. Sz. 1080. 85 I. Örökösödési szerződésben nem halál esetére szóló kikötés. P. 923. 961. Szövetkezeti alapszabályoknak elhalálozási segélyre vonatkozó rendelkezései az életbiztosítási ügyletekkel analóg természetüknél fogva örökösödési szerződésnek nem tekinthetők. B. 148. 186. VI. A KERESKEDELMI JOG. 1875: XXXVII. t.-cz. 1—36. §§. Általános határozatok. Kereskedők általában. Kereskedelmi czégek. Kereskedelmi könyvek. Kereskedelmi jogszokás és lényleges szokás. K. 520. 535. A munkabéri szerződés tekintetében kereskedelmi ügyekben is az általános magánjog alkalmazandó. Gy. 495. 513. A kereskedői minőségen nem változtat az, hogy a kereskedő üzletét nem maga folytalja, hanem annak vezetésével mást bíz meg. D. 300. 381. A kereskedelmi vállalat (gőzmalom) tulajdonosa már abban az időben kereskedőnek tekintendő, a mikor a vállalat iparengedélyezését kérelmezi, habár az üzembe vételt tárgvazó telepengedélyt csak később nyerte el. B. 180. 234. A szatócs kereskedő. Gy. 385. 447. Az üzlet kisipart meghaladó körének hatálya. Gy. 429. 495. V. ö. C. (F III. 13.) Gőzgéppel működő üzlet a kisipar körét meghaladja. Sz. 1101. 871. Kereskedelmi üzlet átruházásánál csak átvállalás esetében felelős az új tulajdonos a czég régi kötelezettségeiről. K. 558. 561. A kereskedelmi könyvek bizonyító ereje. L. 1893 : XVIII. t.-cz. 73—80. §§. a. 37—00. §§. A kereskedelmi meghatalmazottak és a segédszemélyzet. Kereskedelmi meghatalmazás szóval is adható. K. 569. 567. V. ö. B. I. 400.) Alkalmazott alatt a kereskedői világban nemcsak a kereskedővel szolgálati viszonyban álló segédszemélyzet, hanem az ügynök is értetik; az alkalmazottként való megjelölésből tehát a szolgálati viszony fennállására következtetni nem lehet B. 169. 219. I7. ö. B. (I. 13., 187., 207., 400.) Térfi : ítélőtáblai határozatok. II. h