Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. I. kötet 1895, 1896, 1897. év első fele (Budapest, 1898)

LXXXIX tartása a teljesítésnek lényeges alkatrészét képezi s ekként a nem ebben az időben való teljesítés szerződésszerűnek egyáltalában nem tekinthető, vagy határozottan, vagy arra kétségtelen módon utaló szavak használata által megállapították, vagy ha legalább az eset körülményeiből következ­tetendő, hogy a felek szándéka arra irányult, hogy kizárólag a kikötött időben való teljesítés tekintessék elfogadottnak. 125. 162. A vevő külön megállapodás vagy kereskedelmi szokás hiányában a részleges teljesítést jogosan utasíthatja vissza. 302. 412. Részletekben teljesítendő egységes szerződés esetén bármely részlet átadásában való késedelem nemcsak erre, hanem a későbbi részletekre nézve is feljogosítja a vevőt az ügylettől visszalépésre vagy kártérítésre. 125. 162. Ellenkező megállapodás hiányában a vevő a nagyobb mennyiség­ben megvett árúból külön kijelölt helyekre szállítandó, oda szállított és átvett egyes részletek árát az átvétel után nyomban megfizetni köteles és nem halaszthatja el a fizetést az egész megvett mennyiség hiány nélkül történt átadásáig. 160. 222. Részletszállítás esetében az eladó jogosan tagadja meg a későbbi részletek szállítását akkor, ha a vevő a már átvett részletnek az átvételkor fizetendő árát nem fizette ki. 160. 224. A megrendelő tetszésétől függő vétel. 308. 422. Próbára való vétel. 178. 245. Minta szerinti megrendelés esetén mindaddig, míg a vevő kifeje­zetten ki nem jelenti, hogy a beküldött minta neki megfelel, az árú elké­szítését az eladó csak a saját veszélvére kezdheti meg és folytathatja. 308. 422. Minta szerinti megrendelés teljesítésének nem tekinthető, ha nem a mintának teljesen megfelelő, hanem a több alkatrészből álló gépnek egy­mással egy összefüggő egészet képező részeiből egy rész tekintetében eltérő gép szállíttatott. 139. 189. A szállított árú (cséplőgép) szerkezetének a megrendelt árúétői kü­lönbözősége már egymagában is tekintet nélkül arra, hogy a szerkezetnek ez a különbsége bir-e befolyással az árú értékére s használhatóságára, feljogosítja a vevőt az ügylettől való elállására. 147. 201. 368—383. §$. A bizományi ügylet. Bizományi ügylet ismérvei. 167. 233., 190. 262. 384—392. §§. A szállítinányozási ügylet. Bútornak a más helyre költözött tulajdonoshoz elküldése nem szál­lítmányozási ügylet és az ily szállításból származó kárigényre az 1875: XXXVII. t.-cz. 374. és 391. §§-ai nem alkalmazhatók. 190. 262.

Next

/
Oldalképek
Tartalom