Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. I. kötet 1895, 1896, 1897. év első fele (Budapest, 1898)

LXXI Az ingatlan eladója a vételárnak feltétlen fizetését saját kezéhez mindaddig nem kövelelheti, míg a tehermentesen eladott ingatlanra bejegyzett zálogjog törlését nem eszközli, hanem, a mennyiben a vevő az ingatlant birtokolja vagy birtokolta, a hátralékos vételárt birói kézbe tartozik lefizetni. 274. 376. Az a körülmény, hog\ az eladott ingatlan tévedésből nem a vevőre, hanem harmadik személy nevére Íratott át és hogy az ennek következtében túlterheltetvén, végrehajtás alatt áll, a szerződés teljesítését lehetetlenné nem teszi, s nem a szerződés fölbontására, hanem a lehető károsodás ellen biztosítás követelésére nyújt alapot. 255. 348. A vételügylettől egyoldalúan elálló eladó a felvett vételár visszafizetésén felül a vételár után az ügylet felbontásának napjától járó kamatot is köteles a vevőnek megfizetni. 17. 18. Ingatlan adás-vételének jogi megbirálásánál az osztrák polgári törvénykönyv alkalmazást nem nyerhet. 253. 346. Ingatlanra vonatkozó adás-vételi szerződés szóval is érvénvesen köthető. 253. 346., 381. 518. Az ingatlan eladója köteles Írásbeli szerződést kiállítani. 246. 335. A felperes az adásvevési szerződésnek a vételár lefizetése ellenében kiadására esak akkor kötelezhető, ha ezt a vételárban marasztalt alperes kérte. 246. 335. A mennyiben az adás-vevési szerződés teljesítése lehetetlenné nem vált, első sorban csak a teljesítés követelhető. 255. 348. Az adás-vételi szerződésben kitüntetett és nyugtatott vételár az okirat egyenértékének nem tekinthető. 202. 275. A felén tuli sérelem nem szerződésbontó czím. 218. 299. Az árúért, bár túlcsigázott, de szerződés szerint meghatározott árnak követelése az árú minősége iránti megtévesztés hiányában nem ütközik erkölcsi követelménybe. 218. 299. Az árú (tej) minősége ellen annak elhasználása után kifogást sikerrel nem lehet érvényesíteni. 386. 513. Ha az eladott lovon a vétel után 30 napon belül szavatossági főhiba (száraz keh, tüdődag) mutatkozott, az a vélelem, hogy a ló már a vétel idejében ilyen betegségben szenvedett és az ellenkező bizonyítása az eladót terheli. 227. 310. A szavatossági hibában szenvedő állat eladójának kötelezettsége az egész vételár, a késedelmi kamat és költség megtérítésére terjed ki. 227. 310. A szavatossági hibában szenvedő állat vevője a tartási költség megtérítését nem követelheti, ha az állat használhatatlan volta kimutatva nincsen, hanem, ha az állatot használni nem akarja és az annak gondozásával egybekötött költségtől szabadulni kiván, módjában áll az állatot elárvereztetni s e körül felmerült költségét az eladótól követelni. 227. 310. Nincsen olyan jogszabály, mely szerint a közös háztartásban élők egyike a másik által üzlete számára vásárolt árúk vételáráért felelős volna 143. 195.