Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam II. kötet (Budapest, 1949)

28 Perjogi döntvénytár az ügy más bíróságnak kizárólagos illetékessége alá tartozik. A felülvizsgálat tárgya tehát csak az ügynek az arra kizárólagosan illetékes bíróság elől való elvonása lehet, ellenben pusztán azon az alapon, hogy a bíróság illetékessége tévesen állapíttatott meg, mert a törvény szerint a per más bíróságnak, ezúttal az alperes lakhelye szerint illetékes bíróságnak, de nem kizárólagos illetékessége alá tartozik (Pp. 19: §), felülvizsgálatnak helye nincsen. Kúria, P. III. 185711947. —- 1947 november 13. 28. (Pp. 531. §.) A pernyertes fél a neki különben kedvező ítélet ellen fellebbviteli nem használhat az önálló jogerőre nem képes indokolás ellen sem. A csatlakozásbeli előadása csak mint válaszirati előadás vehető figyelembe arra az esetre, ha a fellebbviteli bíróság a nyertességre vezetett érvelést elvetné és ezzel a válaszirati érvelés lépne előtérbe.. Indokolás ; Ez az állásfoglalás csupán a kereset megalapozására felhozott egyik t ényállítás helyessége kérdésében t artalmaz döntést , nem minősül tehát a keresettel érvényesített jog felől határozásnak s nem járhat oly szükségszerű következményekkel, amelyek egy másik perre is kihatóan, jogerőre emelkedettként jönnének számba. Ilyen esetben pedig a rendelkező rész megtámadása nélkül pusztán az ítélet indokolása ellen fellebbvitelnek helye nincs, következésképpen az alperesek sem élhetnek csatlakozással a reájuk kedvező ítéleti döntés ellen azon az alapon, hogy a bíróság a tényállás egyes részleteit nem az ő elgondolásuk szerint állapította meg. Nincs azonban természetesen akadálya annak, hogy a tényállás helytelennek tartott részét a válasziratban a Pp. 534. §, 2. bek. értelmében megtámadják s a felülvizsgálati bíróság döntése alá bocsássák arra az esetre, ha ez a bíróság a pernyertességüket eredményező fellebbezési bírósági döntést nem termé magáévá s ennek folytán előtérbe lépne annak szüksége, hogy a pernyertességre vezethető más védekezésük is érdemi elbírálásban részesüljön. Ez az előfeltétel azonban ezúttal nincs meg. Az előadottak szerint ugyanis a felperes az ügylet színlegességét felhozott adataival bizonyítani nemcsak hogy nem tudta, de a bizonyítás eredményéből okszerűen csak az ügylet valóságos létrejöttére lehetett következtetni. Ily körülmények között a vételárnak a szerződéskötés alkalmával ki nem fizetése nem jelenti a szerződés szükségszerű színlegességét, mert a vételár le nem rovása igen