Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam II. kötet (Budapest, 1949)

26 Perjogi döntvénytár Indokolás : I. A 29.180/1920. M. E. számú rendelet 22. §-ának 2. és 3. bekezdése értelmében a munkaügyi bíróság ítélete ellen beadott fellebbezés tárgyában a törvényszék nyilvános előadás alapján határoz, ha azonban szükségesnek látja, szóbeli tárgyalást rendelhet, — egyebekben a fellebbezési eljárásra a Pp. szabályai az irányadók. Ezt a jogszabályt értelmező bírói gyakorlat értelmében : a fellebbezésben előadott bizonyítékok előterjesztésének a Pp. 515. §-ában írt korlátozása nem vonatkozik olyan munkaügyi perekre, amelyeknek az értéke meghaladja a Pp. 513. §-ában megjelölt értékhatárt. Ennélfogva az ilyen munkaügyi perekben hozott elsőbírói ítélet elleni fellebbezésben előterjesztett új bizonyítékokat a bíróságnak figyelembe kell vennie. Az alperes a perújítási okként is érvényesített okirati bizonyítékait az alapp*erbeli elsőbírói ítélet elleni fellebbezésében már előterjesztette, s a fellebbezési bíróság ezeket a bizonyítékokat nem vette figyelembe. Ezek az okirati bizonyítékok a felperes — ebben az újított perben is vitás, — 1945 augusztus és szeptember havi fizetésének a felvételére vonatkozik. Az alperes az alapperben csatolt 2. sorsz. különiratában ennek •a követelésnek az összegszerűségét elismerte, ez az elismerés azonban nem zárta ki, hogy az összegszerűen elismert követelés kifizetését utóbb ne igazolhassa. Az alapperbeli fellebbezési bíróság ezzel az elismeréssel indokolta a szóbanforgó követelés megítélését és nem foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a fellebbezésben előterjesztett újabb bizonyítékokat miért nem vette figyelembe. Ennek az indoknak a hiánya az adott esetben lényegében azt jelenti, * hogy a fellebbezési bíróság az előterjesztett bizonyítási indítványt elkésettnek tekintette. Az új eljárásban előterjesztett okiratokat tehát nem új, hanem a Pp. 222. §-a értelmében mellőzött bizonyítékoknak és ebből következőleg az alperes perújítási keresetét nem a Pp. 563. § 1. bekezdés 15. pontján, hanem annak 12. pontján alapuló perújítási keresetnek kell tekinteni. Kúria, P. 2.183/1947. — 1947 december 2. (Pp. 521. §, Te. 37. §.) A felülvizsgálati érték megállapításánál figyelembe jön a felperes elbírált követeléséből a pervesztesség (elutasítás) számszerű összege, és az el nem bírált követelésnek az egész összege, mint még lehető pervesztességi összeg. Indokolás : A Pp. 7. §-ának 2. bekezdése szerint abban az esetben, ha egy vagy több személy ugyanabban a keresetlevélben egy vagy több személy ellen több követelést foglal össze, az értékeket össze kell számolni.