Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam II. kötet (Budapest, 1949)

$4 Perjogi döntvénytár Kúria állandó gyakorlata szerint pedig az alapper tárgyalásának befejezése után történt esemény, vagy előállott helyzet és az arra vonathozó bizonyíték nem perújítást keresetnek, hanem esetleg más keresetnek lehet alapja. Kúria, P. VI. 2.800/1947. — 1948 január 21. i 85. I. (Pp. 571. § 2. bek.) A később keletkezett tények alapján a jogerős ítélettel vagy bírói egyességgel megállapított kötelezettség megszűnésének megállapítására irányuló önálló kereset indítható, II. (Pp. 413. §.) Róm. kath. érsekségi ingatlanvagyon állami tulajdonba vételének joghatása a kártérítő kötelezettségre. Indokolás. I. Az egri törvényszéknél P. 1.024/1942. szám alatt folyamatba tett perben a felperesek javára azon az alapon ítéltetett meg J. Alajosnak — I. rendű felperes férjének és a II. rendíí alperes atyjának — halálos balesete folytán keletkezett és a részükre 'korábban kiszolgáltatott tartás elmaradásában jelentkező káruk megtérítéséül baleseti járadék, hogy a nevezett az alperes érdekét szolgáló erdőgazdasági tevékenység körében szenvedett halálos balesetet s ezért tekintettel arra, hogy az alperesnek nagyobb uradalmával szemben a felperesnek csekélyértékű ingatlanon kívül egyéb vagyonuk nincs, az alperes a 84. számú teljes ülési határozat indokaiban kimondott jogelv szerint a jogban érvényesülő méltányosság elvénél fogva felel az említett tevékenység kifejtésével kapcsolatban a felpereseknek vétlenül, de tárgyilag jogellenesen okozott kárért. A megjelölt perben megítélt és a P. 1.015/1934. számú perben már felemelt baleseti járadék további felemelésére irányuló ebben a perben a fellebbezési bíróság megállapította, hogy az alperes a földreform végrehajtásával vagyonának túlnyomó részét elvesztette, az érseki palotán kívül jelenben csupán 100 kat. hold ingatlana, továbbá téglagyára, valamint mészüzeme van mészkőbányával együtt. Az említett vagyontárgyak közül — mint a fellebbezési bírság ugyancsak megállapította — a négy hold kiterjedésű szőlő az 1945/46. gazdasági évben 40 hl. bortermést hozott, a többi mezőgazdasági ingatlan jövedelme ellenben abból az okból, mert a badműveletek során tönkrement gazdasági épületeket kellett rendbehozni, csak a kiadásokat fedezte, a téglagyár és mószüzem pedig csak kevéssel az elsőbíróság végítéletének hozatala előtt kerültek vissza az alpereshez, üzembehelyezésük az elsőbíróság végítéletének hozatalakor — 1947 januárjában — még folyamatban volt s eddig az időpontig ezek