Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam II. kötet (Budapest, 1949)

Perjogi döntvénytár 77 . a 8. § szerint a tulajdonjog igazolása kérdésében a miniszter által hozott határozat ellen észrevételt lehet benyújtani ugyancsak a minisz­terhez, aki ennek alapján a tulajdonjog kérdését újból elbírálja ; a 12. és 13. § értelmében a traktorigazolvány elvesztése, avagy a traktor tulajdonában bárminő címen beálló változás esetében a jelentést a miniszterhez kell benyújtani ; a 21. § pedig akként rendelkezik, hogy ha a tulajdonjog nem igazol­tatott, a miniszter a traktort véglegesen éspedig az államkincstár javára igénybeveszi s e határozat ellen van a budapesti ítélőtábla elé terjesz­tendő panasznak helye. A 11.300/1947. Korm. számú rendelet 1. §-ában ugyancsak meg­említi, hogy a megjelölt esetekben a traktort véglegesen igénybe lehet venni — közigazgatási úton s így rendelkezik a 97-000/1947. F. 31. számú rendelet is, míg a 97.200/1947. F. M. számú rendelet arról intézkedik, hogy a földmívelésügyi miniszternek az igénybevétel tárgyáben hozott határozata ellen a panaszt mily módon kell benyújtani. A felsorolt rendelet helyekből tehát megállapítható, hogy a traktorok tulajdonjogának tárgyában a kereset érvényesítése nem polgári perútra, hanem a rendeletben előirt külön eljárásra tartozik. A kifejtett okokból tehát nem sért jogszabályt a fellebbezési bíró­ságnak az a döntése, hogy a Pp. 180. §-ának 1. ponrtjában írt pergátló körülményt hivatalból észlelte s ennek folytán az eljárást megszüntette. Kúria, P. VI. 58/1948. — 1948 június 3. vS 79. Bizonyítási kérdések házasságonkívüli születés megállapítása iránti perben. Indokolás. I. A fellebbezési bíróság elutasította az 1944. év február hó 18-án született F. László Péter házasságon kívüli születés megállapítá­sára irányuló keresetet, mert a gyermek fogantatási időszakában a házas­társak között nem volt kizárva a nemi érintkezés lehetősége. Felperes felülvizsgálati kérelmében panaszolta, hogy a fellebbezési bíróság a korábbi joggyakorlat alapján az 1946. évi XXIX. t.-c. és a 30.000,' 1947. I. M. sz. r. rendelkezéseinek figyelmenkívül hagyásával döntött a perben. A panasz alapos. A házasságon kívül született gyermek jogállásáról szóló fenti tör­vény a házasságból, másrészt a házasságon kívül született gy ermek jog­állása közötti különbségeket megszüntette ugyan, ez azonban korántsem jelenti azt, mintha a házasságból született gyermeknek a családi állásához fűződő érdekét a b'róságnak kevésbbé szigorú védelemben lehetne része­síteni, ellenben szükségképpen maga után vonja, hogy a bírói gyakorlat

Next

/
Oldalképek
Tartalom