Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)

Indokolás : A fellebbezési bíróság meg nem támadott, ekként irányadó ténymegállapítása szerint az alperes az 1937. év december havában kelt A/l. jelű bérleti szerződéssel bérbeadta id. P. E. füi'dővendéglősnek a P. fürdőhelyen épült új vendéglőépületet és a szerződés alapján jogot nyert a fürdővendégek által befizetett étkezés ellenértékének a beszedésére azzal a kötelezettséggel, hogy a pénztárába befizetett összegeket a fürdővendéglőssel elszámolja. Nincs megtámadva a fellebbezési bíróságnak az a megállapítása sem, hogy a Magyar Kincstár P. község elöljárósága útján 11.085 P 51 fillér köztartozás erejéig 1940. év június hó 12-én kelt rendelvénnyel végrehajtás útján lefoglalta id. P. E. vendéglősnek az alperessel szemben fennálló és az A/l. jelű szerződésen alapuló jogviszonyból származó s 1940. évi június hó 1-től folytatólagosan esedékes mintegy 75.000 pengőre rúgó követelését és hogy az alperes a foglalás napja : 1940. év június hó 12-ike után a letiltó rendelvény ellenére az étkezés ellenértéke fejében az 1940. évi fürdőidény alatt beszedett összegből 65.365 P 19 fillért szolgáltatott ki a végrehajtást szenvedőnek. Az előrebocsátott tényállás alapján a fellebbezési bíróság jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy a végrehajtást szenvedő kezéhez kiszolgáltatott 65,365 P. 19 fillér az A/l. jelű szerződésen alapuló jogviszonyból származott. A bírói gyakorlat értelmében pedig a jövőbeli követeléseket is lehet lefoglalni, ha a foglalás időpontjában fennállott már az a jogviszony, amelyből a követelés keletkezett, ennélfogva jogszabálysértés nélkül hagyta figyelmen kívül a fellebbezési bíróság az alperesnek azt a kifogását, hogy a foglalás alkalmával id. P. E. végrehajtást szenvedőnek lefoglalható követelése az alperessel szemben fenn nem állott. Az 1939. évi október hó 31-től 1940. év október végéig terjedő fürdőidény alatt a fürdővendégek a végrehajtást szenvedő által szolgáltatott élelmezésnek az ellenértékét részben az alperes pénztárába fizették be. Ennek a befizetett összegnek az elszámolását az alperes által becsatolt F/10 jelű okirat tünteti fel. Ebből megállapítható, hogy élelmezési díjban a fürdőidény végén a végrehajtást szenvedő javára elszámolandó összeg 140.975 P 14 fillért tett ki, amiből bér és egyéb szolgáltatások fejében 70.042 P 45 fillér az alperesnek járt, míg 70.932 P 69 fillér a végrehajtást szenvedőt illetett meg, aki ebből az összegből 5567 P 50 fillért már a foglalás előtt megkapott, így az 1940. évi június hó 12-én történt letiltás után az alpares csak 65.365 P 19 fillért fizetett ki a végrehajtást szenvedő kezéhez. Az F/10 alatti azt tünteti ugyan fel, hogy az alperes a végrehajtást szenvedő javára mutatkozó 70.932 P 69 fillért a vendéglői üzem fenntartására adta ki, az A/l jelű szerződés alapján azonban öt a vendéglői üzem fenntartásáról való gondoskodás kötelezettsége nem terhelte, következőleg a 52