Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)

157. (Pp. ISO. §'. H. T. 49. és. 71. §§•). A házasság megszűnése után semmisségi per nem indítható. A Pp. 130. §-a alapján a sem­misségtől függő jog iránt csak az inter partes joghatályos jogmegálla­p'üó per indítható, ha ugyan a jelzett jog iránt még teljesítés iránt kereset nem lenne indítható. Indokolás. A H. T. 49. §-a szerint ugyanis a semmisségi pert csak addig lehet megindítani, amíg a házasság meg nem szűnt. Ezúttal nem vitás, hogy a szóbanforgó házasság a feleségnek 1940. évi július hó 14. napján bekövetkezett halálával megszűnt (H. T. 73. §-a.) A H. T. 71. §-a szerint a házasság megszűnése után bárki érvényesít­heti a házasság érvénytelenségétől függő jogait, az ily per tárgya azonban csak a házasság érvénytelenségétől függő jog lehet, miként a Pp. 130. §-ára alapított perrel is csak a házasság érvénytelenségétől függő, »jogviszony vagy jog« fennállásának vagy fenn nem állásának megállapítása iránt lehet fellépni, de nem a házasság semmisségének megállapítása iránt, mert ez a H. T. 49. §-ának megkerülé.-e volna. A házasság megszűnése után bárki részéről a H. T. 71. §-a alapján és illetve ennek keretében a Pp. 130. §-a alapján indított perben az ítéleti rendelkezés a házasság érvénytelenségének, illetve semmisségének kérdé­sére ki nem terjedhet, hanem csak az ettól függő jogra, illetve a Pp. 130. §-ára alapított kereset esetében az ettól függő jogviszony vagy jog fenn­állásának vagy fenn nem állásának megállapítására, míg maga az érvény­telenség vagy semmisség kérdése az ily perekben csupán az ítéleti rendel­kezés indokolásaként, esetileg (incielentaliter) tehető bírói döntés tárgyává. — de az ily döntés is csak a perben állókkal szemben hatályos (H. T. 71. §. 2. bek.). Ezeket a törvényes rendelkezéseket indokolja az, hogy a házasság megszűnésével megszűnik a házasságok érvényességéhez fűződő köz­érdek is, a jogos magánérdeket pedig a 71. §. 1. bekezdése kellóeu biztosítja. Helyesen emelte ki ezzel kapcsolatban a fellebbezési bíróság, hogy az ily megállapítási per sem foglalhat helyt abban az esetben, ha a jogosult fél a vitás jogviszony alapján már teljesítést követelhet. A megállapított tényállás szerint felperesnek a szóbanlévő házasság érvénytelenségétől függő örökösödési joga halálával megnyílott és így örökösödési jogából származó követelését már teljesítési perrel érvényesít­heti. Helyes tehát a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy a felpere* keresetét, mint megállapítási keresetet elutasította. Kúria, P. III. 1436/1944. szám. — 1947 április hó 9. 146

Next

/
Oldalképek
Tartalom