Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)

előkérdésként állást foglaltak olyan kérdésekben i.-,, amelyek a jogperben elbíráltakkal összefüggésben állanak, a jelen perre kiható ítélt dolgot nem létesít, mert a két per jogalapja nem volt ugyanaz, más jog felől döntöttek ásommás visszahelyezési perben, mint amely ennek a rendes birtokpernek atárgya. A fellebbezési bíróság megállapította, hogy a bérlemény a bombatalálat folytán a rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált, amely megállapítást az alperes alaptalanul támadja, mert a per összes adatai ; a helyszíni szemle eredménye éppúgy, mint a tanúvallomások, közöttük még az alperes által felhívott K. J. és M. K. tanuk is megerősítik ezt a megállapítást. Nem rontja le a megállapítás helyességét az a tény sem, hogy az alperes, illetőleg az alkalmazottja a bombatalálat után az épen megmaradt vaskemencében alkalmi sütéseket végeztek, mert viszont az üzlet, mint ilyen, a falak bed ülése és a faalkatrészek megsemmisülése folytán gyökeres helyreállítás nélkül valóban használhatatlanná vált. Ilyen körülmények között a fellebbezési bíróság helyesen alkalmazta a m. Kúria 956. számú elvi határozatában foglalt azt az anyagi jogszabályt, hogy a bérleti szerződés megszűnik, ha a bérlemény tárgya valamely előre nem látott és elháríthatatlan esemény folytán megsemmisül, vagy rendeltetésszerű haszálatra alkalmatlanná válik. A szerződés megszűnésére pedig nemcsak a bérlő, hanem a bérbeadó is hivatkozhatik, mert a károsító eredmény bekövetkezése az ő érdekeit is közelről érinti és reá nézve sem közömbös, hogy a helyreállítás milyen módon és feli ('telek között történik. Ebből következik, hogy a bérbeadó rendelkezési joga a bérleti szerződésre való tekintet nélkül feléledt és elvileg nem volt akadálya annak, hogy a felperes az üzlthelyiséget másnak bérbeadhassa, ehhez tehát a régi bérlő beleegyezésére sem volt szüksége. Helyesen mutatott rá azonban a fellebbezési bíróság arra, hogy a szerződő felek általában, de háborús viszonyok által okozott rendkívüli helyzetben különösen, a jogaikat csak méltányosan, a másik fél érdekének szemelőtt tartásával gyakorolhatják. Az adott esetben tehát a felperesnek a bérlet megszűnte ellenére is alkalmat kellett adni arra, hogy az ő érdekében szükséges helyreállítást a régi bérlője is elvégezhesse és ezáltal a bérlet újjáéledését reá nézve lehetővé tegye. ( Kúria, P. VI. 128/1947. sz. — 1947 március 20.; 146. (Pp. 520 = Te. 37. §) A pénz értékcsökkenése folytán kért átértékelés összege a felülvizsgálat megengedhetősége szempontjából csak akkor vehető figyelembe, ha ilyen kérelem, már a fellebbezési eljárás 134