Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)

marasztalni kellett. Az elsőbíróság előtti eljárás költségeiben azonban marasztalható nem volt, mert a felperes az elsőbíróság ítéletét fellebbezéssel nem támadta meg. (Kúria, P. III. 1000/1946. sz. — 1946 október 9.) (K. II. ugyanígy P. III. 1.407/1946. — 1946 november 14.) 131. (Pp. 130. §.) Megállapítási per társasviszonnyal kapcsolatban az iránt, hogy valójában nem az eltűnt csendestárs alperes, hanem a zsidó volta miatt háttérben n áradni kívánt jelperes a vállalat tulajdonosa. Indokolás : I. A meg nem támadott és ezért a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint a felperes az 1938. évben — mikor az első zsidótörvény rendelkezései már nyilvánvalókká váltak •— azért, hogy legyen egy nemzsidónak minősülő üzeme és üzlete, csendes társasági szerződésnek jelzett megállapodást létesített az ostrom miatt elmenekült és azóta ismeretlen helyen tartózkodó alperessel. Eszerint a szerződés szerint a felperes anyagi eszközöket bocsájt papírárugyár és papírnagykereskedés megalapítása végett az alperes rendelkezésére, annak létrehozősában ennek egyéb módon is segítségére lesz, az alperes azonban a vállalatnak csak névleges tulajdonosa lesz, mert a vállalat minden vagyona a felperes tulajdona, az alperes pedig a nevének átengedéséért és közreműködéséért a tiszta haszonnak 50%-ában fog részesülni. A felperes átengedte az V., K. G.-u. 24. számú házban bérbevett helyiségnek a bérleti jogát és az alperes a céget a saját neve alatt bejegyeztette a budapesti törvényszék egyéni cégjegyzékébe. Az üzletet foimailag az alperes vezette, érdemben és olyan ügyekben azonban, ahol az alperes személyes működése nem volt szükséges, a felperes rendelkezett. Az Elhagyott Javak Kormánybiztossága felhívta a felperest annak bírói megállapítással való igazolására, hogy az üzletnek és az üzlet berendezési és felszerelési tárgyainak az alperes, vagy a felperes-e a tulajdonosa. II. A megállapítási kereset indíthatásának előfeltétele az, hogy az a felperes jogállapotának az alperessel szemben való biztosítására szükségesnek mutatkozzék. Az alperesnek az a ténye, hogy az ostrom miatt eltűnt és azóta ismeretlen helyen tartózkodik, a felperes jogállapotát kétségtelenül veszélyezteti, mert távolléte miatt az alperes neve (cége) alatt folytatott üzem és üzlet elhagyott jószágnak mutatkozik, ami a felperes rendelkezési jogának megszüntetését vonhatja maga után. s* 115