Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)
A kifejtettek alapján a m. Kúria alperes alaptalan felülvizsgálati kérelmét elutasította. (Kúria, P. III. 654/1946/8. sz. - 1946 június 5.) 94. (Öe. 70. §.) I, Az élők közötti ajándékozási szerződésben foglalt olyanértelmű megállapodás, hogy az elsősorban megajándékozott helyébe halála után más megajándékozott lépjen, az előbbi tulajdonjogának alakszerűségtől függetlenül megengedett korlátozása, amelynek érvényessége a 769. sz. elvi határozatban kifejezett jogi álláspont értelmében akkor sem függ a végrendeletekre megszabott alaki kellékektől, ha a megajándékozottnak a személyében az elsősorban megajándékozottnak halálával bekövetkező változást a szerződő felek helytelen jogi minősítéssel utóöröklésnek nevezték. II. A birtoklás kérdésére tekintet nélkül az ajándékozási szerződésen alapuló tulajdonszerzést vitató felet kell arra utasítani, hogy az örökhagyó nevén álló ingatlanok tulajdona iránt az örökösök (esetleg a reájuk eső arányban saját örököstársai) ellen pert indítson. Indokolás. A végrendelet és leszármazók nélkül elhalt ifj. K. S- F. örökhagyó testvérei közül a hagyaték birtokában levő K. S. J. a hagyaték ;3/4 részére törvényes örökösökül jelentkező testvéreivel szemben a hagyatékul leltározott ingatlanokat egészben a maga részére igényelte azon az alapon, hogy a már szintén elhalt apja a fiaival kötött ajándékozási szerződésben a F. nevű fiának — az örökhagyónak — ajándékozott ingatlanjutalékra utóöröklési jogot biztosított az ő javára és utóöröklési joga az ajándékozott ingatlanokra vonatkozó tulajdonközösség megszüntetésével kapcsolatban az ajándékozási szerződésben foglalt megállapodás értelmében az 1942. évi december hó 21. napján létrejött újabb megállapodás alapján az örökhagyó elkülönített osztályrészére a 11,468/1943. sz. tkvi végzéssel feljegyeztetett. A szóbanlevö ajándékozási szerződésről kiállított közjegyzői okirat a végrendeletekre megszabott külön alaki kellékeket nem tartalmazza, de ez a körülmény ebben az esetben peren kívül is észlelhető alaki kellékhiánynak nem minősül, mert az (. . . mint a fejben I. . . .) * Ilyen esetben pedig a másodsorban megajándékozottnak a várománya nem az első megajándékozottról száll át — és nem is öröklés címén 5* 6?
