Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)

A m. Kúriának a fellebbezési bíróság végítéletét feloldó P. Ví. 3908/45/1942. számú részítéletében elfoglalt álláspontja szerint az I. r. alperes, aki a F. elnevezésű mozgófényképiizemre az 1941. évi augusztus hó 1. napjától kezdődő hatállyal mutatványi engedélyt nyert, mint új engedélyes a 2930/1941. M. E. sz. rendelet 1. §-a és 2. §-ának második bekezdése értelmében az 1941. évi augusztus hó 6. napjától — a bérlemény átvételétől — az 1941. évi december hó 31. napjáig terjedő időre járó bért a fentebb említett százalékos bérkikötés alapján köteles a felperesnek megfizetni. Ettől az időponttól kezdve azonban, minthogy a százalékos bérkikötés az 1941. évi december hó 31. napjával hatályát vesztette, az I. r. alperes által fizetendő bért a 2930/1941. M. E. számú rendelet 1. §-át kiegészítő 3210/1942. M. E. számú rendelet 2. §-a értelmében az illető helyen városrészben levő hasonló üzlethelyiségért az 1939. évi szeptember hó 1. napján fizetett bér figyelembevételével kell megállapítani, ez a bér azonban a bérleti szerződésben meghatározott évi 90.000 pengőnél kisebb összegben nem állapítható meg. A fellebbezési bíróság a m. Kúriának ehhez az álláspontjához alkalmazkodva (Pp. 543. §.) állapította meg az üzlethelyiségért fizetendő bérösszeget és marasztalta az I. r. alperest az általa fizetett és a fellebbezési bíróság által megállapított bérösszeg között mutatkozó különbözet megfizetésében. A magyar Kúriának a fellebbezési bíróság újabb végítéletében alapul vett álláspontját a felülvizsgálattal élő felek megtámadták, annak figyelmen kívül hagyását kérték, és amíg a felperes azt vitatta, hogy a mozgófényképüzem céljaira szolgáló helyiség bére a korábbi bérlővel kötött szerződés alapján az 1941. évi december hó 31. napja utáni időre is a százalékos kikötésnek megfelelő 158.094 P 17 fillérben állapítandó meg addig az I. r. alperes és a mellékbeavatkozók viszont azt vitatták, hogy a helyiség bére az 1941. évi augusztus hó 1. napjától az 1941. évi december hó 31. napjáig terjedő időre sem állapítható meg százalékos kikötés alapján és nem lehet több, mint a szóbanforgő szerződésben megállapított évi 90.000 P. A m. Kúria egyik fél támadását és kérelmét sem találta alaposnak, (. . . mint a fejben . . .) az adott esetben azonban a magyar Kúria a korábban elfoglalt álláspontja megváltoztatására alapot nyújtó ilyen nyomós okokat nem észlelt. Az újabb felülvizsgálati kérelmeikben ugyanis a felek egyetlen olyan érvet sem hoztak fel, amelyet a m. Kúria a kereseti követelések elbírálásánál alkalmazandó 2930/1941. és 3210/1942. M. E. sz. rendeletek értelmezése kérdésében a korábbi határozata meghozatalakov mérlegelése tárgyévá ne tett volna, és mert a feloldó határozat meghozatala óta újabb jogszabály nem lépett életbe és a bírói gyakorlat sem vál64 v