Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIX. kötet (Budapest, 1935)

Perjogi Döntvénytár. sított félnek jelentékenyebb összegű perköltség esetén, főkép akkor, ha az előlegezett nagyobb készkiadást (tanú-, szekértős tolmácsdíjat, helyszíni tárgyalási költséget, lerótt bélyegilletéket) foglal magában. Az az álláspont, hogy a perköltségkövetelésre a törvény előlidézett rendelkezése ki nem terjed, arra a visszás eredményre is vezet, hogy amíg abban az esetben, ha az ügyvéd saját felével szemben érvényesíti költségkövetelését, kamatot igényelhet, addig az ugyanannak a tartozásnak megfizetésében marasztalt ellenfél a fizetési késedelem következményei alól teljesen szabadul. A perben érvényesített főkövetelés mellett tehát a megítélt perköltségkövetelést nem járulékos természetű, hanem önálló követelésnek keli tekinteni és nincs elfogadható ok arra, hogy a törvény 43. §-ának idevonatkozó rendelkezése — a törvényben kifejezésre jutó megkülönböztetés hiányában — csak a főkövetelésre s ne a perköltségkövetelésre is alkalmaztassák. Mindezek megfontolása alapján a jogegységi tanács azt az álláspontot foglalta el, hogy a megítélt perköltség után az ítéletben megszabott teljesítési határidő lejártától kezdődően törvényes késedelmi kamat jár. A törvény említett rendelkezése csak a bírói ítéleten vagy egyességen alapuló tőkekövetelés után engedi meg a teljesítési határidő lejártától késedelmi kamat számítását. A törvénynek ez alá a rendelkezése alá tehát — a törvény szóhasználata szerint — csak az a perköltség esik, amelynek megfizetésére a felet végrehajtható bírói ítélet vagy bírói egyesség kötelezi. Nem terjed ki ellenben a törvény szóbanlevő rendelkezése azokra a költségekre, amelyeknek megfizetésére a bíróság a felet a peres vagy perenkívüli eljárásban végzéssel kötelezi. Ilyen költség után tehát kamat nem jár. Célszerűségi szempontok is az ellen szólnak, hogy a végzésekben rendszerint esetről-esetre megállapított költségek után is lehessen kamatot számítani, mert ennek megengedése a jogosított és a kötelezett között a tartozáselszámolást is bonyolulttá tenné. A jogegységi tanács tehát nem lát elegendő indokot fennforogni arra nézve, hogy a törvény szóbanlevő — kivételes jellegű — rendelkezését kiterjesztő értelmezéssel a végzésen (ideértve a permegszüntető végzést is) alapuló költségkövetelésre is alkalmazza. Kelt Budapesten, a kir. Kúria közpolgári ügyekben alakított jogegységi tanácsának az 1934. évi április hó 14. napján tartott ülésében. Hitelesíttetett a kir. Kúria közpolgári ügyekben alakított jogegységi tanácsának az 1934. évi április hó 19. napján tartott ülésében.