Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIX. kötet (Budapest, 1935)

Perjogi Döntvénytár, 53 zettnek, a másik pedig mellékkötelezettnek tekintendő-e, és hogy ennélfogva a Pp. 77. §-ának második bekezdése értelmében ezek az alperesek együtt perbevonhatók-e az előtt a bíróság előtt, amely egyébként mindkét alperesre nézve a Pp. 19. §-a szerint nem illetékes, nem egyedül a per érdemére tartozó, hanem az alperesek vagy egyikük által emelt pergátló kifogás elbírálásának keretében is vizsgálat és bírói döntés tárgyává tehető. Nem sértett tehát jogszabályt a fellebbezési bíróság akkor, amikor ennek a kérdésnek a vizsgálatába bocsátkozott. Minthogy pedig egymagában az a körülmény, hogy az alperesek a felperes kereseti álláspontja szerint jogellenes magatartásuk miatt egyetemlegesen tartoznak kártérítéssel, nem változtat azon, a fellebbezési bíróság által jogszabálysértés nélkül, helyesen megállapított tényen, hogy az elsőrendő alperest, aki a kereseti tényelőadás szerint a felperest és zenekarát szerződtette és így vele közvetlen szerződéses viszonyba került, — főkötelezettnek — a másodrendű alperes pedig, aki ezt a megállapodást csak közvetítette, és így a felperessel közvetlen jogviszonyban nem állott, hanem a kereseti tényállítás szerint csak okozója volt az elsőrendű alperes szerződésszegésének, mellékkötelezettnek kell tekinteni, és hogy ennélfogva az elsőrendű alperes a másodrendű alperesre nézve általánosan illetékes bíróság előtt a Pp. 77. §-ának második bekezdése értelmében perbe nem vonható. A fő- és mellékkötelezetti viszony megállapításánál az egyetemlegesség nem lényeges és ügydöntő körülmény. A kir. ítélőtábla tehát a felperest ezekre a panaszokra alapított alaptalan felülvizsgálati kérelmével elutasította. A fentiek értelmében a pergátló kifogás elbírálása körébe nem tartozik annak a körülménynek a vizsgálata, hogy a másodrendű alperes kötelezettsége csak feltételes-e, vagy sem, s így a fellebbezési bíróságnak idevonatkozó megállapítása nem ügydöntő kérdés eldöntése, következőleg annak helyessége kérdését sem kellett ezúttal felülvizsgálat keretében eldönteni. = V. ö. Perjogi Dtár XVIII. 146. és jzt. 69. Ha a kielégítési végrehajtás elrendelésének alapjául szolgáló eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező volt, akkor a végrehajtási eljárás során hozott végzés ellen használt fel folyamodást szintén ügyvédi ellenjegyzéssel ellátva kell benyújtani. Az a körülmény, hogy a Pp.