Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIX. kötet (Budapest, 1935)

44 Perjogi Döntvénytár. a vállalatra, üzemre, hivatalra vagy foglalkozásra jogerősen elrendelt. Már a «jogerősen elrendelt» szavakból nyilvánvaló, hogy a törvény a munkaadó ellen hozott határozatot feltételez, amely ellen a munkaadó jogorvoslatot használhatott, de amelylyel a hatóság jogeró'sen a jelzett valamely óvórendszabályt vagy óvóintézkedést rendelt el, amelyet a munkaadó nem foganatosított és ilyen óvórendszabály vagy óvóintézkedés foganatosításának elmulasztásából eredó'nek állapította meg a büntetőbírói jogerős ítélet a balesetet. A korábbi vonatkozó jogszabály (az 1907 : XIX. tc. 82. § I. bekezdése, illetve az itt felhívott 81. § II. bekezdés) csak annyiban tért el ettől, hogy ott a törvény alapján elrendelt óvórendszabályok nem foganatosításában álló minősített gondatlanság volt a meghaladó kárösszegre kötelezhetés jogalapja (a szándékosság mellett, amiről a jelen esetben nincs szó). Az újabb jogszabályhoz (az 1927 : XXI. tc. 90. §-hoz) tartozó miniszteri megokolás idevonatkozóan az, hogy «a javaslat a munkaadók kártérítési kötelezettségét az 1907: XIX. tc. 82—83. §-aiban foglalt rendelkezéseknek megfelelően szabályozza . . ., mellőzi a javaslat a törvény ama rendelkezését, mely szerint az elmulasztott balesetelhárító rendszabály vagy mellőzött balesetelhárító készülék elrendelésének a törvény alapján kellett történni. A munkaadónak ugyanis jogában van a hatóság által balesetelhárító rendszabálynak vagy készüléknek megállapítása tárgyában tett rendelkezése ellen jogorvoslattal élni; a rendelkezés jogerőre emelkedése után azonban annak végrehajtását csak saját felelősségére mulaszthatja el és a kártérítési követeléssel szemben már nem vitathatja, hogy a hatóság jogerősen tett rendelkezése mennyiben felelt meg a törvénynek. A javaslat lényegében az átvett rendelkezést kiegészíti és hatályossá teszi azzal, mely szerint a büntetőbíróságot kötelezi, miszerint a mulasztást vagy annak hiányát hivatalból vizsgálja. Ilyképpen vélem a munkaadónak azzal az érdekével szemben, hogy felesleges kártérítési perek zaklatásától megkíméltessék, viszont a munkavállaló jogos érdekét is érvényesíthetni.* A balesetvédelmi intézkedést megállapító jogszabály (törvény, kormányrendelet) puszta léte még nem állapítja meg a megkívánt előfeltételt. Hanem szükséges, hogy a jogszabályt végrehajtó hatóság (iparhatóság) a minden üzemtulajdonosnál észlelt vagy előfordulható hiányokra tekintettel a hatósági területén levő összes üzemtulajdonosok ellenében általában, vagy csak némely különleges üzem tekintetében némely üzemtulajdonosok ellenében különösen rendelt légyen el balesetelhárító óvórendszabályt vagy óvóintézkedést konkrét határozattal (felhívással, meghagyással, rendelettel), amelyet az érde-