Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIX. kötet (Budapest, 1935)

-Perjogi Döntvénytár. 7 Lényegében ugyanezt tartalmazza a polgári perrendtartás (1911 :1. tc.) miniszteri javaslatának a 124. §-ra vonatkozó indokolása is. A perköltség-biztosíték intézményének az ítéletek végrehajtását illető viszonosság hiányával való szoros összefüggését tanúsítja az a körülmény is, hogy azok a nemzetközi egyezmények, amelyek az egyezményben részes polgárok államait kölcsönösen felmentik az egymás bíróságainál való perindítás esetében a biztosítékadás kötelessége a^l, rendszerint intézkedést tartalmaznak az iránt is, hogy az egyik állam bírósága által hozott ítéletnek a külföldi felperest perköltségben marasztaló rendelkezését az az állam, amelynek a kötelékébe a felperes tartozik, végrehajtsa. így rendelkezik nevezetesen az 1909. évi XIV. tc.-be iktatott hágai perjogi egyezmény III. 17—19. cikke, nemkülönben a vasúti árufuvarozás, illetőleg a vasúti személy- és podgyászfuvarozás tárgyában kötött, s az 1928. évi III. és IV. tc.-be iktatott két berni nemzetközi egyezmény mindenike a maga 55. cikkének 1. §-ában. Ha a fentebb előadottak szerint a törvényhozás által a perköltség-biztosíték intézményének bevezetésénél szem előtt tartott legnyomatékosabb szempont az volt is, hogy a törvény a külföldiek által hazai bíróságnál megperelt magyar állampolgárokat megóvja azoktól a hátrányoktól, amelyek őket a végrehajtási viszonyosság hiánya következtében pernyerés esetén is a költségviselés tekintetében érhetik, kétségtelen, hogy a végrehajtási viszonyosság említett hiányának az igazságszolgáltatás általános érdekeit sértő következményei lehetnek abban az esetben is, ha az a külföldi felperes, akinek az államában a magyar bíróság ítéletét a perköltség tekintetében nem hajtják végre, más külföldi állampolgárt vagy jogi személyt perel hazai bíróság előtt. Az a körülmény ugyanis, hogy a külföldi felperes a perköltség viselésének a kötelezettségétől pervesztesség, és a költségekben való marasztalás ellenére is mentesülhet, az ilyen felperes számára alaptalan perek indítását és azoknak több bírósági fokozaton át folytatását könnyebbé teszi, már pedig a nyilván alaptalan perek számának a szaporítása az egyes alpereseknek okozott anyagi hátrányokon felül a köz szempontjából is azzal a hátrányos következménnyel jár, hogy a bíróságok munkaidejét más ügyek intézésétől elvonja, s ezzel az igazságszolgáltatás menetét lassúbbá teszi. E mellett a bíróságnak s a bírói ítéletnek a tekintélyét is csorbítja az, ha az ítélet rendelkezésének nem lehet érvényt szerezni a miatt, mert a pervesztes fél az ítélkező állam határozatának a hatálya alól ki tudja vonni magát. De az ilyen kockázatmentes perlés lehetősége az állam