Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIX. kötet (Budapest, 1935)

Tartalommutaó. 78. V Pp. 184. § az átértékelési keresetre is alkalmazandó, mert a törvényes határidőn belül megindított keresetnek meg van az a magánjogi hatálya, hogy a hitelezőnek módot nyújt a valorizációs igény érvényesítésére és mentesíti őt a valorizációs igény elenyészésében jelentkező vagyoni hátránytól. És a nem illetékes bíróság előtt indított előző keresetnek az arra illetékes bírósághoz való áttétele iránti kérelem előterjesztése a felperesnek csak joga, de nem egyúttal kötelessége is. és e kérelem előterjesztésének elmaradása nem zárja el a felperest attól, hogy az előző per jogerős megszüntetése után élhessen a Te. 12. §-ában foglalt rendelkezéssel kiegészített, de egyébként hatályban maradi Pp. 184. §-ában meghatározott jogával Keresetváltoztatás. (Pp. 188. §.) 28. III. A kártérítési igény jogcíme a kezességvállalásra alapított eredeti kereseti követelés jogcímétől különbözik, és így az eredeti kereseti kérelem megváltoztatásának tekintendő .... 7'.). Ha a felperesi részvények csak a kereset beadása után adattak el vagy a felperes csak a per folyamán vagy annak körülményeiből értesülhetett arról, hogy részvényei visszaadásásának jogi vagy tárgyi lehetősége megszűnt, akkor a felperes a természetben való teljesítés helyett a dolog egyenértékét a keresetváltoztatás tilalmának megsértése nélkül követelheti ÚjkereseL (Pp. 189. §.) 80. Ha a fél a per során becsatolt szerződés megilletékezése miatt keresetét az illeték összegével kiegészíti, ezt nem lehet új keresetnek tekinteni, hanem csupán a Pp. 18S. §-ának 2. pont jában körülírt kereset felemelésnek 81. Ha a tisztességtelen verseny abbanhagyása iránti perben a felperes oly új kérelmet terjeszt elő. hogy az alperes valamely felirat abbanhagyására is köteleztessék, az alperesnek ez a sérelmezett cselekménye a keresetbe vett abbanhagyási igénynek nem jámléka. hanem az abbanhagyási követelésnek alapja lévén, a felperesnek ez irányú követelése nem keresetfelemelésnek, hanem új keresetnek minősül Az érdemleges tárgyalás előkészítése. (Pp. 194—205. §.) 83. A kir. Kúria jogegységi tanácsának 63. számú polgári döntvénye. A bíróság belátásától függ, hogy azt a felet, aki a tárgyalás előkészítésére vonatkozó kötelességét elmulasztja vagy elkésve teljesíti s ezzel a tárgyalás elhalasztására okot ad. az okozott költségben nyomban végzéssel elmarasztalja-e, vagy az ekként okozott költség megtérítése tárgyában az intézkedést a végítéletre (véghatározatra) tartja fenn 84. Nincsen a polgári perrendtartásban olyan rendelkezés, amelynél fogva a fél ajánlotta bizonyítást mellőzni kellene, vagy az