Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIX. kötet (Budapest, 1935)

96 Perjogi Döntvénytár. A kir. Kincstárt az utolsó három évben kivetett adótartozás tekintetében törvényes elsőbbség a K. K. H. 0. 83. §-a és a 24,000/1929. I. M. sz. rendelet 15. §-a értelmében csak az ingatlanárverésen befolyt vételár felosztásánál illeti, az ingókra vezetett végrehajtás esetén azonban éppen a másodbíróság által felhívott K. K. H. Ö. 64. § 5. pontjának a rendelkezéséből folyóan a kincstárnak az adótartozások tekintetében törvényes elsőbbsége nincs s csak a foglalás sorrendjében kaphat kielégítést. Ezek dacára megfelel az anyagi jognak a másodbíróságnak felfolyamodással támadott döntése a következő okokból : Az 1898: XXIII. tc. 23. §-ának az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezetek részére kielégítési elsőbbségi jogot biztosító rendelkezése nem értelmezhető akként, hogy e törvényhely a szövetkezeteknek a kir. kincstár részére végrehajtási foglalással biztosított közadótartozásokkal szemben is elsőbbségi jogot ad, mert e törvényhelyen említett hitelezők alatt, kiknek a követelését a szövetkezetek követelése megelőzi, csak a magánjogi hitelezők érthetők. Hogy a törvényhozó ekként értette e rendelkezést, következtethető a törvényjavaslat miniszteri indokolásának ama részéből, mely a 23. § hátrányainak enyhítésére arra utal, hogy <u javaslat 24. £-a egyébként a tagokkal összeköttetésbe lépő más egyéneknek módot nyújt arra, hogy a tagnak a szövetkezethez való viszonya és a szövetkezettel fenntálló tartozásának nagysága iránt tájékozást szerezzenek s így nem panaszkodhatnak arról, hogy a szövetkezet elsőbbségéről, in concreto tudomással nem bírtak». (Országgyűlési Képviselőház Irományai 1896. évi XIII. kötet 379. szám, 275. lap). A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése pedig a fenti 23. § rendelkezésére vonatkozóan kiemeli, hogy «ezáltal a kiskereskedő és kisiparoskörök áruhitele csökkenhet*, mégis e rendelkezés az ellenérveléssel szemben szövetkezeti érdekből indokolt, mert e §-ban foglalt intézkedések a központi hitelszövetkezet által kibocsátandó kötvények biztosítékául szolgálnak, s azt is hangsúlyozza, hogy a 23. § rendelkezése olyan elsőbbség, amelyet a törvény «más hitelezők követelésével szemben megadni kíván». Az igazságügyi bizottság jelentése pedig a 23. §-ra vonatkozóan a 65. §-hoz kapcsolt fejtegetésében kiemeli, utalással a törvényjavaslat 24. §-ára : «ily módon a szövetkezet elsőbbségi joga oly keretbe van beillesztve, amely nem veszélyezteti mások jóhiszeműen szerzett jogának biztonságát*. (Ugyanazon évi irományok XVI. kötet, 412. szám,'87., 98. és 101. lap.) Nyilvánvaló, hogy ezekben a megokolásokban arról van szó, amikor a szövetkezeti tag magánjogi ügylettel, hitel igénybe-